Templomok.
Templomok.
A megye területén a legrégibb időktől kezdve több templom emléke maradt fenn. A megyei hagyomány szerint egyik legrégibb templomunk az a kápolna lenne, mely Darázs községe fölött, a Zobor-hegy utolsó nyújtványán áll s védő szárnyait a messze elható síkság felé terjeszti ki. Magáról e templomról okleveles említésünk nincs, de tudjuk, hogy Darázs a zobori ősi konvent fiók-egyháza volt s a darázsi hívek lelki gondozását mindig a benczések közül választott pap végezte. A kápolna építészeti stílje, amennyiben őseredetiségében fenmaradt volna, némi tájékozást nyújtana ugyan régisége felől, de pontos kormeghatározásra elég alapot nem képez.
551A románkorbeli templomok közül említendők: A divéki templom. Ez Pasteiner leírása szerint egyhajós, félkörű záradékú, nyugati homlokzatán a templom testébe épített négyzetes toronynyal, melynek páros és hármas ablakait oszlopocskák választják el. Eredetileg gerendás menynyezete volt. A daróczi egyszerűbb temetői kápolna, bejárata fölött két pilléren nyugvó karzattal. A szádoki falkerítéssel erősített templom egyhajós és egytornyú, egynes záradékú; félköríves kupolájának bélletét egy-egy fél oszlop-törzs tagolja. Ide tartozik a diskai templom is (1075).
I. FERDINÁND.
Az orsz. képtárból.
Magának Nyitra városának négy plébánia-temploma volt. A mária-hegyi, a kövesdi, a szent királyról elnevezett párutczai és a szent Mihályról elnevezett városi plébánia-templom.
Régi, a csúcsíves korból származó templomok még: a sellyei, pereszlényi (1322), komjáti (1394), kovalói (1400), a dejtei, a vittenczi, szent-vidi vagyis nagy-kosztolányi, lancsári, csejtei, privigyei plébánia-templomok. A szakolczai templom három-hajós csarnok, oldalhajói alacsonyabbak és nyolczszögűek, szentélye szabályos, a torony a középhajó első szakaszába van építve. A vágujhelyi XV. századbeli alkotás. A régi templomból azonban ma már csak a támpillérek, a szentély-záradék és egy-két ablak maradt meg.
A vallásos élet felbuzdulására mutat az a körülmény, hogy egyes helyeken már a legrégibb időktől fogva külön búcsu-engedélyek voltak. Így Nadlánynak, hol egy Bold. Szűz Máriáról czímzett templom állott, VI. Kelemen pápa 1345-ben engedélyezett búcsut (Theiner I.), 1400-ban pedig Kovaló községe részesült ily pápai kegyben. (Mon. Vat. IV. 234.)
