Uj adományozások.
Uj adományozások.
Magszakadás folytán beállott következő adományozásokról van tudomásunk:
1546-ban Nehéz György családja hal ki s Farkasd, Petőfalva, Venecze meg Jatho nevű pusztákat Zomor János kapja. (Eszt. kpt. lt. C. 4. f. 7. Nr. 1.) Kalászy Jeromosnak és Déghy Bernátnak Barlafalva, Kis-Kalász, Boszogos-Vásárd nevű pusztáikban, Felső-Kereskényen, Alsó-Vásárdon és Fornószeghen birt birtokrészeibe és Gellénfalva birtokába 1552-ben Panith János lőn beigtatva (u. o. C. 10. f. 6. Nr. 24.) 1564-ben Löley péter, Vas Márton, Berényi Albert és Ondrohy György öszes mártonfalvai, szentmihályúri és ondrohói birtokait Babindály György, meg Nagyságos Oláh-Császár Miklós uram kapják. (u. o. C. 11. f. 7. Nr. 20.) Szeptenczy György és Bossányi Miklós birtokait: Assakürthön, Kis-Vicsápon, Gencsen, Kis- és Puszta-Elekcsin, meg Tormáson, Draszmerith alias Vitéz Ferencz és bogárdi Nagyvátyi Ferencz kapják. (u. o. 40. f. 8. Nr. 3.) Nyáry János magvaszakadtával Kis-Kovalócz és Kropow Ferenczfy András kanczelláriai jegyzőnek jut (O. L. t. Prot. Tab. III–EE.) Prasznóczy Pál szalkafalvai vagyis sztracsinai pusztája pedig Bosányi Lászlónak (Észt. kpt. lt. C. 3. f, 3. Nr. 20.) 1580-ban palásthy Benedek utódja a Vezete felerészéből álló birtokon Barbarith György lett (u. o. 10. f. 3. Nr. 23.) 1582-ben Thurzó Elek magvaszakadta folytán Vörösvárt Bélaváry György és fiai: Dávid meg Zakariás nyerik el. (u. o. C. 1. f. 6. Nr. 12.) 1588-ban Bélaváry Mihály meg Szerginyi Mihály kapnak birtokot Földessy István magvaszakadása folytán Vasárdon, mely Mártonfalvának is mondatott. (u. o. C. 1. f. 5. Nr. 30.) A következő évben pedig Bodico András meg Bobay András kapják Zalmas Miklós egykori lopassói udvarházát. (u. o. C. 10. f. 8. Nr. 15.), míg 1600-ban Kaplathot és a csenedi pusztát, mely egykor a Czoboroké és előbb még a Kaplathyéké volt, Beycsy János és szenttamási Gosztony Pál nyerik el. (u. o. C. 8. f. 2. Nr. 30.)
A XVII. századból 14 esetet ismerünk olyat, hol a régi birtokosok kihalta miatt új birtokosok lépnek fel. 1603-ban Somogyi István kapja Sztanyák Ádám brunóczi birtokrészeit, 1608-ban Eszterházy Gábor néhai Pálffy Tamás összes beregszeghi és botfalvai részeit, Fittler Gyula, Sándor János és Szélessy Kristóf Zsigmondffy Sámuel vágujhelyi birtokát. 1615-ben Herman Mártont igtatják be Sztanyák Ádám nagybrunóczi részeibe, valamint a magtalanul korán elhunyt Somogyi István birtokába. 1630-ban kapja giletinczi Osztrosics István a kihalt Babindály család felső- és alsó-attraki, nyitra-vicsápi s nyitra-apáthii javait. 1635-ben Eszterházy Dániel meg Ferenczffy Lőrincz a Baracskay István egykori birtokait, Apáthit, Nyitravicsápot, Csermendet nyerik el. 1638-ban azonban Eszterházy a reá eső részről 400 frt fejében Baraczkay Pál női örökösei részére lemondott. 1640-ben a nyitrai káptalan gróf erdődi Pálffy Miklóst s általa Spáczay Mártont s Egresdy Boldizsárt igtatja be, néhai Kálnay János mindkét Bölgyénben birt részeibe. Tíz évvel később Bogáthy Mihály, Lindamann Lénárd és Milajkovics Miklós kapják zavari Zavary Boldizsár, János meg Ambrus suki alias sukóczi birtokait. Bokros János, Fehérpataky Ráfael s Bornemisza István pedig Usaly alias Kamotky Péter és László Sukócz nevü birtokát. 1659-ben Nádasdy Ferencz országbíró előtt, Hédervári János zirczi apát s győri őrkanonok, meg Eszterházy Erzsébet, H. Istvánnak, János apát fivérének özvegye vallották, hogy mivel a százados Héderváry család István Lőrincz nevű fiában kihalt, a király megengedte, hogy a család birtokai Erzsébetre és leányára, Katalinra, Viczay János nejére szállhassanak. Ezen engedély következtében most osztályos egyezségre léptek s ennek értelmében a sárfői birtokot és kastélyt Erzsébet és János apát kapták közösen. A berencsi uradalom fele szintén János apáté lett. 1683-ban borfői 598Bory Mihály és Beniczky Tamás a Vizkelethy Mihály szeptencz-ujfalusi, kastély-formára épített telkét kapták meg. 1682-ben Orbán Pál és Nedeczky György Dersffy Ferencz elhalt özvegyének, Kéméndy Máriának, bucsányi és petőfalvai részeibe lőnek beigtatva. Végre 1696-ban Török Mária, György leánya és simoncsicsi Horváth István özvegye, Fintabélád nevű pusztát, a hozzátartozó malmot és 32 telket, melyeket férje bírt volt s melyek egykor Jókay Istvántól zálogkölcsön czímén jutottak a Török család birtokába, királyi kegyelem folytán nyeri el.
Az esztergomi káptalani levéltár 17 nyitravármegyei birtokváltozás emlékét tartotta fenn, amelyek hűtlenség czímén állottak be.
Új donacziók czímén szintén igen érdekes adomány-levelek maradtak fenn, jobbára az esztergomi káptalan levéltárában.
1548-ban a nyitrai káptalan, Révai Ferencz nádorhelyettesnek, a ladányi várkastélyból keltezett parancsára beigtatja zomorfalvai Zomor Gergelyt, Ádámot és Istvánt, az ő ősi birtokrészükbe, melyben őket Várdai Pál helytartó erősítette meg. 1560-ban bessei Farkas Mihály, F. Ignácz és Cselley Anna fia, Bohuniczon, 1562-ben Ujfalussy Miklós, néhai Péter fia és rokonai Alsó-Attrakon, Felső- és Alsó-Sókon, Ondrohón, Ohajon, Mosóczon kaptak birtokokat. Az utóbbiak ezenkivül még Bankát, az egykori banyai vár helyét és Tőkés-Ujfalu községét is elnyerték. 1563-ban Thorday Zsigmond Elecskén, Szeptencz-Ujfalun, Felső-Récsén, Vozokánban, Nyitra-Vicsápon, Lipovnokon, Rajcsánban, Szteruson és Kocsin; 1568-ban Wizkelety Tamás dicator, Rudolf császár parancsából, Kis- és Nagy-Rippényt meg Belezt; 1567-ben a Giczyék a berencsi és korláthkeői uradalmak egy részét, Kis-Vicsápon, Martonfalván, Irmelyen, Családon, Geszthen és Kernen részbirtokokat, meg a gencsi pusztát; 1569-ben alsó-lindvai Bánffy László és testvérei Beczkó várát s annak tartozékai közül: Vág-Ujhelyt, Veszelét (Vígvár), Pobedint, Bassóczot, Andódot, Pecsenyédet, Koczuriczet és Rakoviczét; 1579-ben Pani Török Benedek írásai elveszte miatt régi birtokát, Fynthabelad nevű pusztát; 1583-ban Bánky Kristóf és fia Ferencz, meg Nagyvátyi Balázs Alsó-Attrakon, Gergelyfalván, Alsó- és Felső-Szőlősön egyes birtokrészeket; 1589-ben Bossányi András Alsó-Sutóczon kaptak birtokokat.
A XVII. században új adomány czímén beigtattattak: 1609-ben a Bessenyeiek és Feketék a sziládi birtokokba; 1639-ben Bercsényi Imre Pöstyén városába, az ottani fürdőbe, Drahócz birtokba és két üres maduniczi telekbe és egy rétbe, Banka birtokba és egy galgóczi házba. 1644-ben Fitter Zsigmond, Fitter György vág-ujhelyi, horkai birtokrészeibe, meg a majerszkai pusztába; 1690-ben Loosi gróf Viczay János Sárfő kastélyába és annak tartozékaiba.
1700-ban az Amadék kaptak nagyobb szabású adományokat Szotinafalván. Ugyanakkor és ugyanott, oldalági örökösödés útján, részbirtokokat nyertek: Berényi Ferencz, Koronthály Gáspár, Nagy Ferencz és András, Balon János, Ocskay Johanna, Töttössy Kata, Madocsányi Miklósné; Koronthály Anna, Vajay Ferenczné, Nagy Anna, Sebygny Péter özvegye, Nagy Judith, Orlovics Lőrinczné, Buzássy Judit, Ujfalusy András özvegye, Szepeticz Kata, Szguriez Györgyné, valamint Buzássy Máriának Hervay Pétertől és Miskóczy János férjeitől származó utódai 1765-ben pedig Eszterházy János, Kázmér, Károly és Lymburgstyrum Amália grófnő Sziládon kaptak részbirtokokat.
Megemlítendő végre, hogy 1620. augusztus 26-án Bethlen Gábor, Bornemisza Györgynek és Lukács Jánosnak a két Kolos helységet meg Jeskofalvát, melyek eddig a nyúlszigeti apáczáké voltak, 9000 frt kölcsön adott pénzért beírta. (Gf. Mikó. Erdély tört. ad. I. 321.)
