Megyei igazgatás szervezése.
Megyei igazgatás szervezése.
Róbert Károly nevéhez fűződik a megyei hivataloskodás szervezése. Az ő idejétől kezdve az előbb divott szóbeliséget teljesen kiszorította az irásbeliség. A megye az előtte lefolyt ügyekről állandó regestrumot volt köteles nyitni s annak vezetésére egy új hivatal: a megyei jegyzőség állíttatott fel. Ennek az intézkedésnek köszönhetjük a megyei levéltárak létrejöttét is.
A szolgabirák mellé nyolcz lelkiismeretes és hitelt érdemlő megyei embert választott a megye közönsége s ezek esküdteknek mondattak. Ez intézmény azonban a törvényhozásilag csak a XV. században nyert megerősítést és állandósítást.
A megyei közönség alatt ez időben a nemeseket, a városi és telepítvényes polgárokat, a királyi és királynéi birtokokon szállásoló udvarnokokat, a tulajdonjogú, habár földesurak alá tartozó népeket értették.
A megyei gyüléseket rendszerint a főispán, a kikiáltott gyüléseket (congregatio proclamata) pedig a nádor elnöklete alatt tartották. Nyitravármegye első megyei gyülései Trencsénvármegye gyüléseivel közösen tartattak, de mindig nyitrai területen és pedig szabad néphez méltóan, szabad ég alatt, rendesen valamely alkalmas árnyas helyen, egyik vagy másik város közelében.
Igy például Nyitra városa mellett, „prope civitatem Nitriensem” Konth nádor 1343-ban és 1366-ban Keresztelő szent János születésének ünnepét előző héten tartott kikiáltott megyei vándorgyülést. Opolyi László herczeg, mint nádor 1369-ben és 1372-ben, mely egy hétnél tovább tartott. Garai Miklós nádor 1381-ben két izben jelent meg Nyitra mellett, mint a megyei gyülés elnöke. Az első gyülés április havában tartatott s a hónap egész második felét vette igénybe, a második augusztus havában folyt le s mintegy 5–6 napig tartott. István nádor 1388-ban 7 napos megyei gyülésen vett részt, 1424-ben Garai Miklós nádor, 1429-ben Palóczy Mátyus két hétnél hosszabb ideig tartottak gyüléseket.
Tapolcsány városa mellett 1342 és 1346 októberében és 1358 szeptemberében voltak megyei gyülések. 1411-ben pedig Garai Miklós nádor a Tapolcsány közelében fekvő Zelchen mellett tartott megyei gyülést. Ez utóbbi helyre különben, kivált a Szécsényiek idejében, igen gyakran gyültek egybe a megyei rendek.
Ezen rendes vándorgyüléseken kívül, voltak időnként rendkívüli gyülések is, melyek már inkább rendi jelleggel birtak. Igy például 1359-ben Nyitrán egyenes királyi parancsra, nemesi gyülés tartatott. (O. Lt. D. O. 4822.) Maga a megye pedig évenként szintén tartott gyüléseket, melyek a főispán jelenlétében, a négy szolgabiró segédkezésével folytak le s leginkább törvénykezéssel teltek el. Igy tudjuk, a többi közt, hogy Forgách Péter főispán 1406-ban Páruczán, Nyitra mellett, tartott ily gyülést, melyen azonban csak a nemesek voltak jelen. (O. L. D. O. 9148.)
A megye törvénykezési jogát Zsigmond király már nagyban megszorította. 1404-ben például elrendelte, hogy az Elefánti Mátyás, László, Simon és Mihály ellen Lukács fia István által indított birtokügyi pert a megye tegye le, mert arra nem illetékes s a király, a nádor vagy az országbiró itélőszéke elé terjeszsze fel. (O. L. NR. A. 1672–66.)
