Szakolcza.
Szakolcza.
Külön hatósággal és a vármegyétől csaknem teljesen független jogkörrel birt még Szakolcza, mely Nyitravármegyének egyetlen állandó szabad királyi városa volt. 1645-ben a bányavárosokkal közös kereskedelmi szerződésre lépett, mely szerint a külföldi kereskedőknek tiltva volt a posztónak és vászonnak rőfszámra való eladása, hanem behozott portékáikat csak nagyban árusíthattak el, ami a kereskedéssel foglalkozó polgárok üzleti hasznának biztosítását vonta maga után. Oly árúkat, melyeket a külföldi kereskedők rögtön értékesíteni nem tudtak, csupán a tanács által megjelölt helyeken raktározhattak be. (Körmöczb. v. lt. fasc. 35. f. 2. No. 310.) A Rákóczy-mozgalom alatt pedig a várost semleges kereskedelmi területté nyilvánították a hadviselő felek.
A városnak, hasonlóan más szab. kir. városokhoz, volt polgármestere, kit primarius birónak, magister civiumnak is neveztek. Volt ezen kívűl tizenegy tanácsnoka, egy jegyzője, a kiket utóbb, a XVII. században, még egy aljegyző, egy ügyész és négy tagból álló magistratus promontoriorum, szőlőhegyek tanácsa támogatott nehéz munkájokban. Alsóbb rendű tisztviselők voltak: a szegény polgárok házának mesterei, a sörházfelügyelők, a halastavak őrzői, egyházatyák, húsvizsgálók, vásárfelügyelők, számvevők, tizedszedők, fertálymesterek és a külvárosnak külön tanácsosai.
A földközösséget a városhoz tartozó határban I. Ferdinánd diplomája szüntette meg. Ekkor ugyanis külön bizottságot küldött a király Szakolczára, a melynek feladata volt az egész határt felmérni és a polgárok között aránylagosan beosztani. A külön birtoklás azonban sok bajt okozott az országos hatóságoknak. A polgárok egy része ugyanis a nyert birtokrészeket zsidóknak és a szomszédos morváknak adta el, a kik azután a Morva folyó táján fekvő földterületeket lassanként elvonták az országtól s a morva hatóságok jogköre alá helyezték. Ezen visszaélések megszüntetését Nyitra vármegye követei csaknem minden egyes országgyülésen megsürgették, míg végre az 1548: 68. t. cz. kimondotta, hogy a király megkérendő, találjon módot arra, miszerint a Szakolczán lakó nemesek és egyéb magyarok a földeket visszaszerezhessék, a város pedig határcsonkitás czímén szigorúan megbüntettessék.
Az 1726-iki megyei szervezés Szakolcáról is megemlékezik s a megyei hatóság hatalmát az árak szabályozása tekintetéből, az 1659: 27. és 1723: 63. t. cz. értelmében, ezen sz. kir. városra és a megyében található összes városokra is kiterjesztette.
