Városok.
Városok.
A városok népességéről az 1532–33-ik évi összeírásokban fenmaradt adatok pedig igazolják, hogy azok birtok-complexuma mily elenyésző csekély volt. 1532-ben volt Szakolczán 130 adózó, 17 szegény porta, 4 puszta telek s ezekből is 6 porta adóját kellett elengedni. A városban lakott még 8 nemes; a bíró és az esküdtek – összesen 12-en – 3 portától adóztak. Ugyanezen évben volt Vág-Ujhelyen 70 adózó, 36 szegény porta, 1 harminczadház, 1 pásztor, 1 városi jgyző, 24 puszta telek. 1533-ban pedig: 78 adózó porta, 2 molnár, 1 bíró, 21 szegény, 2 posztónyíró, 1 földesúri kovács, 1 szabó, 1 csizmadia, 3 pásztor, 2 harminczadház, 1 vámos, 11 kenyérsütő, 5 elégett ház, 10 üres ház, 1 elszegényedett molnár. Verbón 1532-ben 52 fizető porta, 16 szegény, 17 üres, 4 elégett ház és 1 biró.
A korona egyik legdúsabb jövedelme kezdettől fogva a határvám, ami ki- és beviteli forgalomra vetett adó volt, melyet harminczadnak neveztek. Mikor királyaink pénz dolgában megszorultak, ami Zsigmond idejében, de kivált a XVI. századtól kezdve nem volt valami ritka dolog, első sorban rendesen a harminczadot zálogosították el. Így 1514-ben el volt zálogosítva a szakolczai harminczad is.
