Szlávok.
Szlávok.
Nyitravármegye lakossága tehát legnagyobb részben, mivel a török-tatár bessenyők és a kúnok, kik elszórva szintén birtak egy-két falut, rövid idő alatt elmagyarosodtak, magyarok voltak. Csupán egyes északibb helyeken laktak szlávok, a mai tótok elődjei, ezek azonban később bevándorolt népek ivadékai. Erre vallanak a megye multjából fennmaradt határjáró oklevelek is, a melek közt egyetlen egy sincs, mely a határjelzésekben, a birtokosok neveiben a magyar szó föltétlen uralmát nem bizonyítaná.
A várispánságok, míg egyrészt a várbirtok mozdulatlansága által gátolták a népesedés külső növekedését, addig a biztonság érzete, melyet fegyveres erejük látása keltett, a városok fejlődését eredményezte.
Ha a mivelt nyugot városainak és számottevő községeinek eredetét tanulmányozzuk, arra az eredményre jutunk, hogy azok a kolostorok és apátságok, a püspöki székhelyek védelme alatt keletkeztek. Nálunk ily fejlődést csak elvétve, egyes esetekben tapasztalunk, a minek oka főleg abban rejlik, hogy mikor nálunk a községi szervezkedés kezdetét vette, akkor a társas együttlakás kiváló előnyei kétségen felül megvoltak már.
Nyitravármegyében a városi életnek némi nyoma már a honfoglalás idejében megvolt, a megye mai székhelyében, Nyitra várában.
