Tartozékok.
Tartozékok.
A Széchenyi testvérek örökösei különben a közös birtokra nézve 1411-ben léptek egymással osztályos egyezségre. Ennek következtében a vár ismét elszakadt a várostól. Amazt Frank fia, László, emezt Simon kapta s csak ez utóbbi halálával jutott ismét a vár és város egy részben, Frank vajda unokájának, Lászlónak birtokába. 1459-ben azonban Tapolcsány vára, bizonyos 2000 frt fejében, melyet a csehektől való viszaváltásra fizetett, Országh Mihály tartotta elfoglalva, nádori székét Tapolcsány városában tartotta, számos rendeletét onnan keltezte (Zerdahelyi cs. lt. 2–20.) Jogilag azonban ezen birtoktömeg csak 1481-ben ment át tulajdonába. Ezen évben kelt ugyanis Mátyás király adománylevele, mely szerint Széchenyi László összes birtokait, új adomány czímén, Országh Mihálynak és László nevü fiának adta oda s azokba őket a fehérvári keresztesek konventje által be is igtattatta. Az adománylevél szerint a birtoktömeghez tartozott ekkor: Tapolcsány vára és városa, Kis-Szelcsen (Szolcsány), Nagy-Vendég, Pohoba, Kis-Vendég, Nemcsicz, Witkócz, Ujfalu, Üzbég, Kuzmicz, Nagy-Merecse (Merasics), Kisfalu, Bejncz (Behincz), Bod, Dovoran, Zavada, Welisócz, Theszár, Jecz (Jaic), Peryes, Nagy-Rippény, Várallya (Podhrágy) és Kis-Rippény. (O. L. D. O. 8928.)
Lévai Zsigmond 1504-ben zálogjog czímén a tapolcsányi uradalom felerészébe való beigtatását kérelmezte Ulászló királytól. A király meg is küldte erre vonatkozó parancsát a nyitrai káptalannak. Azonban, mikor Bani Venczel kanonok és Paruczai Kristóf kir. ember, a beigtatás végett Tapolcsány városába kiszállottak, Országh László fiai: Zsigmond, Mihály, János, Ferencz és Imre a vár részéről, Salgói Barnabás, Ráskai Balázs tárnokmester megbizottja és Tamás városi vámos, mint Országh László fiainak képviselője, a város részéről, a beigtatás ellen tiltakoztak. 1516-ban Barsi Balázs kanonok és Nagykereskényi Gáspár homo regius újra megkiserlették ugyan a beigtatást, azonban eredménytelenül, mert Országhék tapolcsányi várnagya, Bencek Ondrus megakadályozta azt. (O. L. D. O. 9262.)
A tapolcsányi várnagyok sorából ismerjük: Sólyomot, Széchenyi Frank bizalmasát 1340-ből, Czikó mestert, ki apród-szolgálatot is teljesített 1346-ból és Eynárdot 1355-ből.
