Török portyázások.
Török portyázások.
Az 1627 február 11-én tartott folytatólagos megyegyűlésen elhatározták, hogy a megyei urak a következő lovaskatona állományt tartoznak készenlétben tartani: Az esztergomi érsek 32 lovast; a nyitrai püspök 25-öt; Nádasdy Pál, Forgách Zsigmond özvegye 10–10-et; Czobor Imre, Bosnyák Tamás, Homonnay János, Vizkelethy Mihály, a jókői és vittenczi uradalom 5–5-öt; Rákóczy Pál 32-őt; Dávid Pál ludányi apát, Loósy Imre óbudai prépost, Pongrácz István, Czobor Imre, Forgách László, Nyáry Lajos, Nyáry Bernát 2–2-őt; Forgách Péter, Apponyi Balázs, Pogrányi György 3–3-at; Dóczy István 4-et; Thurzó Szaniszló 12-őt, a nyitrai és az esztergomi káptalanok, a nagyszombati plébános és a birtokos nemesek egyet-egyet; az egytelkes nemesek és az armálisták, tekintve sanyarú helyzetöket, öten-öten egy lovaskatonát. A vonakodókra, ha mágnás 200 frt, ha nemes 100 frt, ha armálista 50 frtnyi birság vettetett ki s a lovasok szemléje február 18-ára tüzetett ki.
Ujabb teher hárult a megyére a megrongált végházaknak, Nyitra várának és Érsekujvárnak sürgős helyreállításából. A vármegye az Érsekujvárhoz szükséges munkások kirendelését készséggel vállalta el s arra nézve a szükséges intézkedéseket haladéktalanúl meg is tette.
Az 1629 január 23-án tartott megyegyülésen rossz hírek szárnyaltak a törökök készülődéseiről. A közgyűlés az 1627-ben elhatározott lovassereg felállítását szorgalmazta ismét és újabb kivetést csinált, a lovassereg kapitányává a megye, havi 150 frtnyi fizetéssel, Elefánthy Lőrinczet választotta meg. Az összejövetel január 30-ára tüzetett ki s a vonakodókra bírság vettetett ki, melynek behajtásával, minden további törvényes lépés mellőzésével, az alispán lőn megbízva. Május havában azután a császári sereg is bevonúlt a megyébe és Szakolcza táján táborozott. Nagyobb háborúra azonban most nem került sor. A török maga is békére áhítozott s így történt, hogy az alkudozások Komáromban megindúltak. Az 1629. nov. 7-én tartott megyegyűlésen olvasták fel Ferdinánd levelét, melyben kéri a nyitrai urakat, gondoskodnának róla, hogy a tanácskozó biztosok kellő ellátásban részesüljenek. A megye a Komáromban időző urakat bőven ellátta élelmi szerekkel.
Az 1630-iki híres pozsonyi országgyűlésen a megyét Sándor László alispán és Sámbokréti György képviselték.
