Nemesi fölkelések.
Nemesi fölkelések.
II. Ferdinánd már 1630-ban felszólította a megyéket, hogy Rákóczy György viselkedésére való tekintetből, rendeljék el a személyes felkelést. Nyitravármegye e felszólítást az október 9-iki gyűlésen mutatta be a rendeknek, mire ezek a felkelést s annak kapitányáúl Nyáry Lajost, alkapitányáúl Ujfalussy György, a gyalogosok hadnagyáúl Bosnyák János választatott meg. A felkelő-sereg szemléje, a nádor jelenlétében, Egerszegen volt megtartandó.
Az 1631-iki táborozás, melynek lelke Eszterházy Miklós nádor volt s melyről terjedelmes emlékíratot dolgozott ki, elég nyugodtan folyt le Nyitra vármegyére nézve. Eszterházy csekélyebb számú mezei hadaival Nyitra alá érvén, átvette a vármegyei hadakat és tekintettel arra, hogy a török nagyobb haderővel Buda alatt állott s szándéka volt Ujvár környékére menni, hogy a hódoltságot kiterjeszsze, Nyitra város és Ujvár között ütött tábort. Itt 627maradt figyelő helyzetben mindaddig, míg a török had oszlásának hírét nem vette. Ekkor a vármegyei hadat hazabocsátotta, a mezei hadakkal pedig decz. 21-én, komor és hideg időben, Nyitráról Kassa felé indúlt, hogy ott Rákóczy hadaival megütközzék.
1643-tól kezdve mind jobban és jobban tartotta magát a hír, hogy az erdélyi fejedelem Magyarországba fog törni. III. Ferdinánd e készűlődésekről biztos híreket kapván, julius végén elrendelte a vármegyék személyes felkelését és azok táborhelyéűl Szakolczát jelölte meg. Rákóczy György már aug. 3-án értesíti Réthi Istvánt, hogy a felső vármegyék hada Szakolczán van s az a feladata, hogy a svédeket fáraszsza. Tényleg azonban a vármegyei hadak „derekas mustrája” csak augusztus végére volt kitűzve, mert Eszterházy nádor azt írta aug. 14-én Győr vármegyének, hogy hadait indítsa aug. 26-án utnak, mert ugyanakkor indúl a nyitravármegyei had is. Ily módon azután Szakolcza táján 30000 főnyi tábora volt Ferdinándnak, míg a morvai részeken a svédek vezére Torstenson 15000 emberrel állott.
II. RÁKÓCZY FERENCZ.
Az orsz. képtárból.
