Ujvár alapítása.
Ujvár alapítása.
A Várday által 1545 táján szalmából, vesszőfonatokból, karókból és agyagos homokból öszealkotott várpalánk nem a mai Érsekujvár helyén, hanem attól némileg keletre Lök táján épült. Fábián János, Érsekujvár, jelenlegi tudós plébánosa, ügyesen csoportosította össze azokat az adatokat, a melyeket a vár építésére nézve összehoznia sikerült. Szerinte a várat Várday, a vitéz Zolthay tervei szerint építteté, teljesen saját költségén. Ezen adatokból azután a Századok 1896-iki évfolyamában Matunák Mihály pontosan megjelölte a vár építésének évét. Egész 1556-ig, a Ferdinánd által idevezényelt várőrséget kivéve, a várat teljesen az esztergomi érsekek áldozatkészsége tartotta fenn. Sőt 1569-ben a királyi kamara egyenesen kimondta, hogy az érsek köteles az ujvári őrséget, mely ekkor 250 lovas és 200 gyalogos katonából állott, a sajátjából fizetni. Végre 1556-ban az országgyűlés is belátta e hely véghetetlen fontosságát és a 12. t. cz.-ben, valamint az 1558: 6. t. cz.-ben elrendelte, hogy az érseknek nyitra, Trencsén és Bars vármegyékben lévő jobbágyai, valamint az esztergomi káptalan, a surányi prépost, Báthory András bátorszegi jobbágyai, egy esztendeig a vár szolgálatában robotolni tartoznak. Az 1559: 27. tcz. pedig ezt az óbudai, fehérvizi és sághi prépostságok úrbéreseire is kiterjesztette. Várday példájára Oláh Miklós, a kinek nevéről a vár egyideig Oláh-Ujvárnak is neveztetett, és Verancsics Antal fordítottak nagy gondot Érsekujvár erődítésére. Verancsics, kit Miksa király kinevezése alkalmával a vár erődítésére egyenesen kötelezett is, a vár sánczait 15 lábnyi szélesre töltette, kellő magasságra emeltette s mindkét oldalról erős tölgyfa gerendák közzé szoríttatta, melyeket a Bécsből ide szállitott erős vaspántokkal köttetett össze. Az ekként erősített vársánczokat azután két soros cserépzsindelylyel fedette be s új és erős kapukkal látta el. Bent a várban pedig az őrség részére új és czélszerű lakásokat, a lovak számára istállókat építtetett. Végre helyreállíttatta a malmot, mely a Nyitra vizén a vár közelében állott s melynek őrlésen kívűl az volt a feladata, hogy a várárkokat vízzel megtölteni segítse s ily módon a sánczokat megközelíthetetlenekké tegye. Ilyképpen 1570 január 1-től 1572 végéig, jó ideig Verancsics személyes felügyelete alatt, a vár udvardi, löki és nyárhídi bástyái teljesen elkészültek s mikor az érsek, mint kir. helytartó Eperjesre ment, kész várat adott át a király megbizottainak. Különben Érsekujvárról a királyok is meg-megemlékeztek. Igy I. Ferdinánd 1552-ben egy 3–4 fontos ágyút és lőport küldött, 1553-ban 3000 akó bort és 2000 bécsi mérő gabonát, Verancsicsnak pedig Miksa a nagymérvű átalakításokra 1000 frtot, mindenféle szerszámot és az érsekség 1569-ik évi interkaláris jövedelmét adta át. Azonban a királyok hamar belátták, hogy e vár a törököt egy nagyobb hadjárat esetében nem fogja tudni feltartóztatni. Pedig kétségtelennek látszott, hogy ha a török valamikor bécs felé veszi útját, a Duna mentében, a Nyitra és Vág alsó folyásának keresztezésével fogja azt megtenni. Ez indította azután Miksa királyt arra, hogy a már kész Ujvár háta mögé egy új és nagyobb várat építsen, a melyet a németek Neuhäuselnek, a magyarok utóbb Érsekujvárnak kereszteltek el. E vár szorosan a mai Érsekujvár területén állott s az egykori Görög nevű falu helyén épült. Verancsics beszéli, hogy mikor ő Ujvárba jött az épülő erődítéseket megnézni, a király biztosai: Salm Miklós gróf, Zierotin Frigyes és Proznowszki Primiszló is odajöttek és egy kész vártervet mutattak neki. Ez a vár azután 1578-ban kezdett épülni és 1581-ben elkészült. Az építés emlékére Rudolf király érmet is veretett ezen felirattal: Neuhäusel erbaut 1581. A régibb vár őrsége azután átszállíttatott az új hat bástyás várba, melynek a Várday-féle Ujvár ezentúl csupán egyik előbástyájává lett.
Az 1547-iki béke okmánya szerint 35 vármegye maradt Ferdinánd kezén, köztük Nyitra is. Azonban a béke utolsó évében 1549–1550-ben már e területnek jó része is hódoltsági területté lőn.
A béke ideje lejárván, a török nagyobb erővel indúlt az egyes várak megvételére.
615Egyes kisebb török cspatok a távolabbi vidékekre is elszáguldoztak. 1551-ben ily csapatok a selmeczi hegyekig, sőt Nyitrán túl is eljutottak. Egy alkalommal Komjátot támadták meg, azonban a fegyverre kapott földnépe elűzte őket.
