Ráczok.
Ráczok.
1552-ben azután a török pusztításaihoz, a ráczok garázdálkodása is hozzájárult. A ráczok Holicsra vetették magukat s e föld igen megtetszett nekik, oly annyira, hogy ott végleg megtelepedni akartak. Ezen czéljukat, úgy vélték legkönnyebben elérni, ha a föld régi lakosait teljesen kiírtják. Igy magyarázható meg csak az a vadállati kegyetlenség, a melyről Berényi Bársony Balázs Nagy-Szombat városát értesíti. Faggyút hevítenek, úgymond, és csepegtetik az emberek szájába és orrába; vagy fához kötik az embereket és puskával, ágyúval lövöldöznek rájok. Ha a ráczok itt megtelepesznek, az valóságos csapás lesz az egész vidékre, mert már most is mondogatják, hogy szemük láttára feleségünkkel fognak hálni. Kéri a várost, küldene lovas vagy gyalogos katonákat, vagy legalább pénzt, mert ők már nem győzik, teljesen kimerültek. Kéri továbbá, hogy azokat a kincseket, a melyek Gazdag Balázsnál, vagy más ráczoknál vannak, ne engedje kiadatni, mert azok mind a holicsi tárházból rablott jószágok.
ÉRSEKUJVÁROTT ELFOGLALT TÖRÖK ZÁSZLÓ.
Kukán Imre tulajdonában levő egykoru rézmetszet után.
Mikor Teufel Erasmus, e szerencsétlen vezér vette át a hadak vezetését, kiről Batthyányi elkeseredésében azt irta a királynak, bár születése előtt jutott volna a pokolba, vagy akár a mennyországba, akkor a hadak ismét Nyitravármegyében verődtek össze, sok és nagy károkat okozva a népnek és uraknak. Schefman Mihály Baracskay Páltól, Trencsén alispánjától 108 lovat requirált csupán ágyúk szállítására s ezzel Zsámbokrétig haladt elő, innen azután Teufel emberei vitték azokat tovább Nyitrán és Ghymesen keresztül a táborba, mely a török támadásainak súlya alatt csakhamar szertehullott.
