Bercsényi, Károlyi.
Bercsényi, Károlyi.
Bercsényi, miután a zólyomi várat, melyben német őrség élén a megsebesült Bottyán János volt, ostromzár alá helyezte, megindúlt 1703 november 27-én Nyitravármegyébe s másnap Privigyénél egyesült Károlyival. És ezen pillanattól kezdve Nyitravármegye a Rákóczi-felkelés hadi munkálatainak főterévé vált. Bajmócz ostromával Czelder Orbán bizatván meg, a kurucz-had november 30-án Nagy-Tapolcsányhoz szállott. Itt fogadta a nyitravármegyei urak hódoló küldöttségét. A Bossányiak, Majthényiak, bodoki br. Perényiek, br. Pongráczok, Hunyadyak, Rudnayak, Rudnyánszkyak, Zsámbokréthyek, szlavniczai Sándorok, Ghycziek s a többi előkelő nemesség egy szívvel-lélekkel csatlakoztak a Rákóczy szabadság-zászlaja alá. Deczember 4-én pedig hasonló küldöttséget fogadott a nyitrai vár aljában elterülő mezőségen.
Schlick már ekkor ujabb hadakat vevén maga mellé, ismét bejött az országba. A kuruczok pedig Károlyi vezetése alatt megvették Galgóczot, deczember 2-án a szeredi hidakat, Szeredet és egy nappal utóbb Sempte várát, deczember 6-án pedig bevonultak Nagy-Szombatba s fogadták az esztergomi káptalan hódolatát.
Bercsényi maga főhadiszállását Sempte várában ütötte fel, míg tábora a Vág jobb partján volt elhelyezve. Mikor pedig Ocskay László és Bokros Pál a Fehérhegyek lakóival is fegyvert ragadtattak, Károlyi könnyű szerrel hódította meg az egész vidéket. Szomolány, Sasvár, Éleskő, Detrekő, Jókő, Jabloncza várak és erődök, Szakolcza városa, csakhamar a kuruczok hatalmában voltak. A nyitravármegyei nemesi rendek, a hivatalos vármegye, Csejte várába szorúltak. Deczember 9-e körül jelent meg a várhegy lankás oldalán Bossányi János, a mezei hadak főkapitánya. A rendek belátták, hogy minden ellenállás hasztalan lenne, feladták tehát a várat s önmaguk is meghódoltak. A deczember 11-én Kovarczon tartott megyegyűlés már a kuruczok mellett való felkelést rendelte el.
641A kuruczok gyors előhaladása, bámulatos hadi szerencséje, páni rettegéssel tölté el a bécsi udvart. Bercsényit Semptén fényes igéretekkel igyekeztek visszahajlítani, de nem hajlott rá. A bécsi udvar, hogy Bercsényit annál inkább maga felé hajlítsa, Bécsben élő és folytonos őrízet alatt álló nejét, Csáky Krisztinát, fényes kisérettel Semptére küldötte.
Mikor Bercsényi a Rákóczy Ferencz által egybehítt gyöngyösi értekezletről visszatért Semptére, a császári hadak parancsnoka már a keményfejű gr. Heister tábornagy volt. Heister a reguláris császári hadakat csaknem mind Komáromba gyűjtötte, azzal a bevallott szándékkal, hogy Csallóközt a kuruczoktól megtisztítsa és így Pozsonyt felmentse; hogy a már-már feladásra gondoló Érsekujvárat és Nyitrát megerősítse. A Ritschán tábornok vezetése alatt álló hadaknak pedig azt a megbízást adta, hogy a Vláraszoroson keresztűl Trencsén alá hatoljon s azt az ostromzár alól mentse fel.
A terv igen jól volt szőve és Bercsényinek egész ügyességét latba kellett vetnie, hogy a kurucz-tábor felrobbantását megakadályozza.
Heister, és Komárom felől Pálffy, kezdették meg a felvonúlást s Érsekujvárt a zárlat alól csakhamar fel is oldották, Virmond és Viard hadait azonban Bercsényinek sikerült szétrebbentenie. Ritschán azonban előnyomúlt s az ellene küldött Winkler, Luzsinszky és Tornallyai egész Vág-Ujhelyig hátráltak előle, hol azután a Fehérhegyekből jövő Ocskay dandárával egyesültek. Ritschán, miután Trencsént bevette, Vág-Ujhelyig követte a kuruczot. Itt a várost felgyújtván, irányt változtatott s a miavai völgyön haladt felfelé, útjában vagy 20 községet pusztítván el. Bevette az őrség nélkül maradt Szakolczát és elrendelte, hogy még a nyár folyamán bontsák le. Szakolczát utóbb mindkét hadviselő fél szabad kereskedelmi városnak nyilvánította és salva-guardiát tartott benne.
Heister, kinek hada ez alatt 10000-re szaporodott, folyton előnyomúlt. A kurucz fővezér, mivel Károlyi a tiszántúli haddal még nem érkezett meg, elhagyta Majtényt és Sempte alá, innen Czéténybe és 11-én a Garam hídon keresztűl Ó-Barshoz húzódott vissza. Heister feltartóztatás nélkül haladt előre. Május 18-án feloldotta a nyitrai ostromzárat és a várat új őrséggel meg élelemmel látta el s azután egyenesen Léva felé igyekezett, hogy Bercsényire vesse magát. Május 14-én Nagy-Kéren volt s itt vette a parancsot, hogy siessen a Dunántúlra, hol a mozgalom rendkívűl nagy arányokat öltött. Erre Kérről Surányba, majd Verebélyre fordult lovasaival, a gyalogságot pedig egyenesen Érsekujvár felé Komáromnak indította, hová ő maga is május 16-án érkezett.
A mint Bercsényi Heister elvonúlásáról hírt vett, rögtön visszafordúlt seregével. Károlyi csakhamar visszavette Semptét. Ocskayt, Bokros Pált és Thuróczy Gáspár ezredest pedig megbízta, hogy vigyázzanak Ritschánra, a ki Pálffy egy elfogott levele szerint, Jabloncza felé fog haladni, hogy Nagy-Szombat táján a pozsonyi hadakkal egyesüljön.
