Érsekujvár meghódolása.
Érsekujvár meghódolása.
Heister 1710. augusztus végével ismét körülzárolta Érsekujvárt s hozzáfogott ostromlásához. Szeptember 21-én a várőrség, mely nem tarthatá magát, egy napi fegyvernyugvást kért, hogy az átadás föltételeit írásba foglalhassa. 22-én azután több ívre terjedő iratot adtak át Heisternek, melyben kivánataikat előadják. Heister azonban az iratot egyszerűen félretette s ő maga diktálta le a feltételeket. A várőrségnek szabad elvonulást engedett, a tiszteknek és nemeseknek fegyveres kivonulást bíztosított, a közkatonák azonban csak fegyvertelenűl vonulhattak ki a várból. A hadseregbe bárki beléphet. A foglyok kölcsönösen kícseréltetnek, az ujvári polgárok régi jogaikba visszahelyeztetnek. A vár minden felszerelésével a császár birtokába megy át, a praesidiariusok, a kivonúlás előtt, a falak kárpótlása fejében 8000 denárt fizetnek. A podgyász vitelére Heister 30 kocsit rendel ki.
Ily feltételek mellett a kuruczok szept. 24-én átadták a várat s elvonúltak. 1724-ben pedig a vár, királyi parancsra, földig leromboltatott.
Érsekujvár feladása után a kurucz-várak és erősségek egymás után meghódoltak.
