II. József.
II. József.
Ismeretesek II. József alkotmánysértő rendeletei. Legjobban sértette a rendiségben gyökeredző megyét az 1784-ben végleg elrendelt nemesi összeírás, mely a rendi alkotmányon kivül álló közegek, katonák által volt foganatosítandó. A császári parancsra minden megye tiltakozással felelt ugyan, de legélesebb volt Nyitravármegye felirata. II. József éppen nagy körútra indult s már Pozsonyba érkezett, mikor ez a felirat kezéhez jutott. Az eddig történt törvénytelenségek után – mondja a felírat – ez a nemesi jogra mért halálos csapás. Katonának nem szabad a polgári igazgatásba avatkozni, sem Magyarországon nem szabad úgy eljárni, mint az örökös tartományokban. „Inkább akarjuk ártatlanul, semmi másban nem bünösek, mint abban, hogy a törvényekben bíztunk, elveszteni életünket és vagyonunkat, inkább a legkegyetlenebb kínzást vidáman állani ki, mint életünkben siratni a szabadságot.”
A komoly és nemes szavak egy pillanatra megdöbbentették a császárt. Abbahagyta magyarországi útját és visszatért Bécsbe. Mikor pedig a holicsi és sassini tisztjei hírül hozták, hogy a megyei közgyűlésen, mely e feliratot készíté, mily izzók voltak a kedélyek, hogy a főispán maga támogatja az ellenállást, hogy egyes tüzes hazafiak fegyveres ellenállásról is beszéltek, elhatározta, hogy akaratát fegyveres hatalommal fogja keresztülvinni. A főispánt rögtön letette hivatalából és a megye kormányzatával Izdenczyt bízta meg, meghagyván neki, hogy egy zászlóalj kíséretében menjen Nyitrára, tartson megyei gyűlést, hirdesse ki a rendeletet s ha valaki ellenmondani merészel, azt fogja el a katonaság és bilincsekbe verve hozza fel Bécsbe.
Izdenczy, a Ferdinánd-ezred egy zászlóaljának kiséretében, a rossz utak miatt, csak november 5-én ért Nyitrára. Rögtön maga elé idéztette az alispánt, a főjegyzőt és Szerdahelyit, a nyitrai szolgabirót. Megkezdte rögtön az összeírást. Szerdahelyit erővel kényszerítette, hogy az összeiró-bizottsággal menjen. Az ellenszegülő főuraknál, így Apponyi grófnál, 5–5 katonát szállásoltatott el. A papok által kihirdettette, hogy az összeírásnak nem sorozás a czélja s november 29-ére megyegyűlést hítt egybe.
Izdenczy eljárásáról jelentést küldött a kanczelláriának, a melyet a megye hűségét kiemelő s eljárását enyhitgető előterjesztés alakjában, Ürményi mutatott be II. Józefnek. Ebből látjuk, hogy a holicsi és sassini tisztek túlzottan adták elő a dolgot. A főispán azon a megyegyűlésen, mely a feliratot szerkeszté, beszédet intézett a rendekhez, kérvén őket, hogy a fejedelem iránt hűséget, az összeiró katonák iránt mérsékletet tanúsítsanak. A 650megye pedig ezen beszéd hatása alatt elhatározta, hogy a Felség megkérendő, hogy 1. országgyűlést tartson, mely a nádor-választást, a koronázást és az alkotmány biztosítékait megbeszélje. 2. Kijelenti a megye, hogy az összeirási tabellákat nem fogadja el. 3. Hivatalnokainak a conscriptio előmozdítását hivatalvesztés terhe alatt megtiltja. 4. Azon nemes ellen, ki magát conscribáltatja, fiscalis actiót indít. 5. Ezen határozatokat a néppel közli.
A megye végre is engedett az erőszaknak. A conscriptio békésen folyt le s büntetésűl a császár a megyétől elvonta a tisztviselők választásának jogát.
Mikor a hirhedt nyelvrendelet, mely Magyarország hivatalos nyelvévé a német nyelvet tette, napvilágot látott, Nyitra vármegye volt az első tiltakozó.
A közigazgatás terén a városokra vonatkozó reformokat az egész ország bizonyos apáthiával fogadta s hajtotta végre, csak Nyitra, Trencsén, Pest, Nógrád és Sáros vármegyék szólaltak fel ellenök.
