Nyitrai kerület.
Nyitrai kerület.
Végre II. József reformáló kezét a rendi alkotmány gyökerére, magára a vármegyére is reátette. A főispáni állást megszüntette, illetőleg széles hatáskörrel felruházott királyi biztosságra változtatta át, az egész országot 10 biztosi kerületre osztotta fel s azokba több-kevesebb megyét sorolt. Nyitravármegye, Pozsony, Trencsén és Bars vármegyékkel együttesen alkotott egy kerületet s ennek székhelye Nyitra városa volt. A biztosi hivatalt Ürményi József látta el.
Mikor II. József békés kormányának utolsó éveiben a háború réme beköszöntött, a nemzet is felébredt s a hazafias aggodalmak új életre keltek. A háború-viseléshez szükséges terménybeli szolgáltatások megajánlásakor, 1789 októberében már megoszlik az ország. Voltak olyanok, kik inség vagy egyéb akadályozó ok miatt csak egy részét vállalták el a kirótt mennyiségnek, voltak, kik a subsidiumot egyszerűen megtagadták és végre, kik tagadó válasz mellett már a sérelmek orvoslását is kivánták.
Nyitravármegye a második csoporthoz tartozott. Rendkívül érdekes azonban az általa készített felirat. Az egész európabeli nemzetiségeknél, úgymond a felirat, ismeretes Magyarországnak aristocratico-monarchicus alkotmánya. Hanem „ezek a régi szabadságok megegyeznek az egész világ népeinek köztörvénye értelmével, sőt a természeti emberészszel is” és ismét „kintelenek leszünk födhetetlen védelmezésünkre gerjedni és minden törvénytelen és erőszakos préselésektől, adózásoktúl az természet vonzásábúl magunkat megoltalmazni.” A nemzet ébredésének következménye az a tollvonás volt, melylyel II. József csaknem összes alkotásait halomra döntötte.
