Kollonics szervezése.
Kollonics szervezése.
Savoyai Eugén diadalmas előnyomulása folytán az ország teljesen felszabadult a török járom alól. Azonban a nagy vér- és pénzáldozatok folytán csaknem teljesen elgyengűlt. A bécsi udvar magyarellenes tanácsosai tehát elérkezettnek vélték az időt, a mikor a nemzet ősi alkotmányát megcsonkíthatják. Ebből a czélból Kollonics egy egységes országrendezési tervezetet dolgozott ki s azt a főúri rendből alkotott bécsi értekezletnek 1696-ban be is mutatta. A tervezet általános visszatetszést szűlt és életbeléptetése, Széchenyi Pál kalocsai érsek ép oly erélyes, a mily tapintatos fellépése folytán, hajótörést szenvedett. A második bécsi értekezlet után (1698. 639szept. 10.) a bécsi kormány 4 millió új adót vetett az országra, mivel pedig a megyék ellenállottak, a bécsi kormány a Kollonics-féle szervezési tervet, a rendek megkérdezése nélkül, az ország egyes részeiben keresztűl erőszakolta.
A Kollonics-féle szervezésben Nyitravármegye a pozsonyi kerülethez osztatott be, s a biztosság útján a kanczelláriához, majd az utóbb megalakított m. k. Helytartótanácshoz beadott beadványai igazolják, hogy a megye az alkotmányos jogok hű védője volt, bár az engedelmességben a lehetőség legvégsőbb határáig elment.
PÁLFFY JÁNOS GRÓF.
Az orsz. képtárból.
