Erzsébet és Mária.
Erzsébet és Mária.
Nagy Lajos özvegye Erzsébet és leánya Mária, valamint maga Zsigmond, Mária leendő férje s a magyar korona birtokosa, jogaik legbiztosabb támogatóinak Nyitra, Pozsony és Trencsén vármegyék rendjeit tartották. Erre vall legalább azon körülmény, hogy Erzsébet 1385-ben, a legválságosabb időben, sokat és hosszú ideig tartózkodott Nyitra vármegye területén. Ugyanezen időben történt, hogy Zsigmond, jogairól lemondani nem akarván, sereggel jött az országba, elfoglalta Nyitrát és Pozsonyt s e két vidéken osztogatott kisebb-nagyobb adományokat, ily módon óhajtván magának az előkelőbbeket lekötelezni. Mikor pedig Brandenburgot bátyjának, Venczelnek átadta, rokonainak: Józsának és Prokop morva őrgrófnak 200.000 forint erejéig, az egykori Mátyus-földet egész Sempte váráig, lekötötte. E földre a nevezettek tényleg igényt is formáltak egész addig, mig a cseh király szorgalmazására létrejött békekötésben a királynék meg nem igérték, hogy váltság czímén, Szent Márton napjáig, a nevezett Józsának és Prokopnak az állampénztárból 200.000 frtot le nem fizetnek. A pénz átvételének helyéül pedig Sempte várát jelölték meg, hol Zsigmond a nyolczvanas években úgyszólván főhadiszállását tartotta.
A durazzói Károly ellen elkövetett merénylet főhőse Forgách Balázs volt, ki éppen ezen a réven kapta vissza Mária királynőtől őseinek erős várát, Ghymest. Az adományozásról kiállított érdekes oklevél a merénylet egyik legfontosabb okleveles adatát képezi. Forgách volt különben a királynők kiséretének legvitézebb tagja, mikor Horvátországba utaztak s a Horváthi és Paliznai által intézett gyalázatos merénylet alkalmával életét vesztette.
