Evangelikusok.
Evangelikusok.
A lutheránus felekezet már nagyobb elterjedésnek örvendett. A Thurzók engedélyével és védelme alatt elfoglalták a javadalmas bajmóczi prépostságot s azt a dunáninneni szuperintendenczia székhelyévé tették. Az első szuperintendens Abrahamides Izsák bajmóczi prépost volt. Utódai úgy a szuperintendencziában, mint a prépostságban Dióssy András és Fábri Balázs voltak. Martini Miklós csejtei lelkész, mint szuperintendens már vágujhelyi prépost lett, vagyis ennek javadalmait élvezte. 1685–1713-ig nem volt szuperintendens, míg végre Mohl Illés következett, a kit Torkos Mihály követett, de ezek már semmiféle kath. egyházi javadalmat sem élveztek.
A nyitramegyei lutheránus lelkészségek hat fraternitásba voltak osztva. És pedig: a berencsibe 12 lelkészséggel: Pritrzsd, Jabloncza, Brezova, Szenicz, Holics, Szakolcza, Szobotist, Verbócz, Turoluka és Pozsony megyéből: Lévárd, Malaczka, Pernek, Széleskút, Szent-Miklós; a csejteibe, melyhez tartoztak: Miava, Krajna, Vagyócz, Ó-Tura, Botfalu, Lieszkó, Vág-Ujhely, Szentkereszt, Csejte, Lessetice, Verbó, Bassócz, Veszela, Kosztolány; a galgócziba: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, Melsicz, Vasárd, Attrak, Dióssi; – a tapolcsányiba: Rippény, Csermány, Psolovcze, Bajna, Bellesz, Vitkócz, Sissó, Nadlány, Koros, Appony, Kovarcz, Ny.-Zerdahely, Szolcsán, Tapolcsány; – a bajmócziba: Gajdel, Német-Próna, Brzán, Handlova, Chrenócz, Kós, Divék, Kosztolna, Privigye, Pravenecz és a sempteibe: Sempte, Ujlak, Kolon, Kis-Báb, Egerszeg, Emőke, Érsekujvár, Hodos nevű községekkel. Ez utóbbi testvérületről azonban Klanicza nevű régi történetirójuk, a kitől ez adatok fennmaradtak, maga is elismeri, hogy az inkább kálvinista volt. A lutheránizmus ugyanis csak a tótok és a németek között tudott hódítani s ott terjedt el, sőt ma is jobbára csak ott virágzik. A magyarok inkább az erőteljesebb kálvinizmus felé hajlottak.
