Pázmány.
Pázmány.
Pázmány érsekké való kineveztetése hatalmasan megakasztotta a protestántizmus előhaladását. Már előbb számos főurat térített volt meg, a kik 671azután a „cujus regio, illius religio” elvénél fogva, erőszakkal megtérítették a birtokaikon lakó népet is. Ebben is, mint egykor a protestántizmus előmozdításában, a Thurzók és Forgáchok jártak elől. Mikor visszatértek az ősi hitre, elvették a templomokat s elűzték a prédikátorokat. Igy Mihály gr. Holicson, hol 800 lutheránus és 2 katholikus lakott, a prédikátort egyszerűen elűzte s helyébe kath. papot ültetett. Igy tett Keresztúron, Semptén, Galgóczon és egyebütt.
Daczára Pázmány erőteljes működésének, önfeláldozó főpásztori gondjainak, a kath. egyház Nyitrában, ez időben, még igen szomorú képet mutatott. Az esztergomi egyházmegyében, 1626-ban végrehajtott egyházlátogatások adatai szerint, a nyitrai főesperesség területén összesen csak 29 plébánia volt s ebből is csak 21 vala betöltve. A sasvári főesperesség területén 10 plébános működött, kik közül 4 igen gyanusan viselkedett. Anyakönyveket az egész kerületben sehol sem vezettek, sőt sok helyütt a szentségek kiszolgáltatásához szükséges olaj is hiányzott.
A papság anyagi helyzete is sok kivánni valót hagyott.
A szántóföldek száma 2–27, a réteké 2–19 köböl között váltakoztak. Gazdagabb plebániák közé tartozott a janolehotai, melynek 53 köböl szántóföldje, 17 kocsi szénája termett. A hívek látták el fával s kapott tőlük még 70 köböl búzát, ugyanannyi zabot, 160 denár pénzt és 30 itcze sört. Egyes részei azonban a plébániának oly távol estek a templomtól, hogy a hívek rimánkodva kérték a főesperest, hatna oda, hogy a plébánia megosztassék. A sasvári plébánosnak nem volt földje, de a községtől kapott tüzelőfát és 57 forintot, a 3 fiókegyházban a nemesektől és egytelkes gazdáktól egész, féltelekesektől fél, fertálytelekesektől egy negyed mérő zabot, a zsellérektől 12 dénárt; a korcsmában kimért minden akó bor után két itcze járt neki. A holicsi plébános birtokát 6–4 zsellér munkálta. Az érsekujvári plébános kapott az uradalomtól 45 forintot és 40 mérő buzát, valamint a 4 kerekű malom szombati jövedelmét. A vajdáktól 1 frtot, a tizedesektől 50, a közhajdúktól 25 denárt s e mellett voltak földjei, rétjei és halastavai. Ez és a nagytapolcsányi voltak az egész vonalon a legjobb plébániák.
A stola-illetékek csaknem minden plébánián változtak. Keresztelésért 4–6–20 denár járt, kihirdetésért majd 1 forint, majd egy pint bor, esketésért 12–18–24–40–60 denár és pint bor, avatásért egy kendő, vagy egy kalács, beavatásért, szülés után egy viaszgyertya, egy kenyér, egy tyúk, egyszerű temetésért 12–20–24–25 40 denár. Czétényben a beteg látogatásért 12 denárt fizettek.
Az 1630–34-ben tartott egházlátogatási jegyzőkönyvből kitünik, hogy a kath. papok egy idő óta igen mértéktelen életet éltek. Számos ily papról emlékeznek meg e hiteles adatok s kétségtelen, hogy sok és nehéz munkába került, míg a főpapnak a rendes állapotokat visszavarázsolnia sikerült.
BÁRÓ EDELSHEIM-GYULAY LIPÓT, a főrendiház tagja.
