Jezsuiták.
Jezsuiták.
A jezsuitákat Szelepcsényi György, kalocsai érsek korában, 1659-ben telepítette le. A városi tanács 1660-ban szerződést kötött az atyákkal, mely szerint átengedte nekik társházúl a városházának a Bársonyi-ház felőli részét s használatúl, a város kegyúri jogainak épségben tartása mellett, a szent Mihályról elnevezett templomot. A társház vagyonát, több kisebb ingatlanon kivül, a báni uradalom képezte, melyet Szelepcsényi 32000 frtért zálogban bírt az Illésházy családtól s most a szakolczai társháznak engedett át. A társház a birtokot 1730-ig bírta, a mikor azt, 90000 frt lefizetése mellett, gróf Illésházy József visszavette. Ezen összeg fejében azután a holicsi uradalomból Stegner Mátyás által bírt részt: Radosócz mezővárost, Lopasov, Oresko, Veszka, Vidován, Vlozkován, Morsidla és Tövisfalva helységeket vették meg.
Szelepcsényi érsek még 1693-ban rakta le az új társház templomának alapkövét s miután az épitést 1714-ben a város is elősegítette, 1718-ban pedig Rézner Boldizsár özvegye tekintélyes hagyománynyal siettette, 1724-ben a templom végkép elkészült s azt Xav. szent Ferencz tiszteletére Ghillányi György tinnini püspök szentelte fel. A rend egész 1773-ig maradt meg Szakolczán.
