Pálosok.
Pálosok.
Az elefánti kolostor, idők folyamában, a pálos-rend legelőkelőbb házává növekedett. Mikor a török veszély Nyitráig is elhatott, a vezérfőnökök eltávoztak ugyan innen s a Pozsony mellett fekvő máriavölgyi kolostorba mentek lakni. Azonban az elefánti szerzetesek csakhamar meggyőződhettek róla, hogy a törökök részéről kolostorukat igazi veszély nem fenyegeti. A vezérfőnökök erről értesülvén, bár már a kolostorról egészen lemondtak, annak javait évi 400 frtért előbb Mossóczy Zakariás váczi püspöknek adták bérbe, utóbb a máriavölgyi kolostorhoz csatolták. 1589. táján ismét visszatértek s a kolostort régi méltóságába visszahelyezték. Ez időtől kezdve, egész 1784-ig, laktak itt a vezérfőnökök, a mikor II. József a nagyérdemű és egyetlen magyar származású rendet feloszlatván, az elefánti kolostor kapui is örökre bezárúltak.
Egyházi szempontból is nevezetes szerepet játszott az esztergomi érsek fönhatósága alatt álló Szakolcza városa, mely ez időszakban három új szerzetes-renddel: a pálosokkal, a karmelitákkal és a jezsuitákkal gyarapodott.
A pálosok kolostorát maga a város közönsége alapította 1672-ben. A város ez idő tájban ismét vísszatért ősei hitéhez, a református prédikátort elűzte és imaházát templommá alakította át. Ezt a templomot kapták a pálosok. Ezenkívűl a város egy házat is bocsájtott rendelkezésükre s a 666városi plébánia és iskola gondozását is reájok bízta. Itt laktak egész 1714-ig, a mikor 4000 frton megvették a sokkal nagyobb és kényelmesebb Huszárféle házat s azt kolostorrá alakították át. Buzgalmukról és népszerűségükről tanúskodik azon körülmény, hogy csekély alapítványuk folyton-folyvást szaporodott s a jezsuiták távozása után, a gimnázium vezetésével is őket bízta meg a város. Eltörlésük szintén II. József műve.
