Papnevelés.
Papnevelés.
A nyitrai egyházmegye kezdetben a káptalani iskolákban tanította a papjai sorába felvenni szándékolt ifjakat. Utóbb az egyetemeket önköltségükön járó fiatalság sorából válogatta őket össze. Azonban sokszor, ha ilyenek nem akadtak, kevésbbé mívelt papokkal kellett megelégednie. Ezen állapotokon óhajtott segíteni Telegdy János kalocsai érsek, ki, érsekségének területe jobbára török kézen lévén, egyszersmind a nyitrai püspökség kormányzója volt s mint ilyen állandóan Nyitrán székelt, mikor a nagyszombati központi papnevelőben 6 ifjú részére alapítványt tett, kikötvén, hogy ezek az ifjak a nyitrai egyházmegye részére neveltessenek. Azon kivül, hogy már előkészítettebb ifjak közül válogathassa ki azokat, kiket a papnevelőbe szánt, nagyszombati tágas házát egy nemesi konviktus számára ajánlotta fel. Ezen alapítványt azután Gubassóczy János újabb 12 ifjúra szóló alapítványnyal növelte.
Ily módon tehát a nyitrai egyházmegye részére a nagyszombati szemináriumban 18 ifjú nevelődött. Azonban a püspöki székvárosban még mindig 665nem volt papnevelő. Ezen a hiányon is segített Mattyasovszky lángbuzgalma. 1704. november 4-éről keltezett végrendeletében a Nyitra felső-városban építendő, mint ő maga megjegyzi, szerény, de czélszerű papnevelői épületre s az abban elhelyezendő ifjak nevelésére tetemes pénzösszegeket hagyományozott. És pedig első sorban 5000 császári aranyat, azután a krajnyai és császkóczi birtokokra zálogjogilag bekebelezett pénzét, 1650 frtot, meg a Zichy Péternek kölcsön adott 10,000 frtot jelölte ki e czélra. A szeminarium felépítésével a káptalant bízta meg.
GRÓF FORGÁCH KÁROLY, a főrendiház tagja.
A Mattyasovszky-féle alapítványt tetemesen növelte Gusztinyi püspök, midőn a felső-városban egy 4000 frt értékü házat és földet, a Vizner-féle telket, a török kapu mellett fekvő kertet hagyta a papnevelőre, míg az új misések részére, mise-alapítványként, 1000 frtot rendelt.
A régi egyházi intézetek közül, mint láttuk, a ludányi apátság a nyitrai káptalanba olvadt be. A kolosi apátság, mely idők folytában várrá alakíttatott át, annyira elpusztult, hogy az 1547: 23. t. cz. elrendelte, hogy ezen, a környékbeli nemességnek és lakosságnak ártalmas rablófészek leromboltassék s csak a templom és kolostor hagyassék meg. Azonban már a következő évben, a város szétromboltatván, a kolostor is romba dőlt. Az apátság javait Miksa király a nagyszombati Domokos apáczáknak adta kolostorukkal együtt. II. József azután ezeket is megszüntette, az apátsági javakat pedig a vallásalapba olvasztotta be. Ily módon a régi idők egyetlen maradványa az elefánti pálos-kolostor volt.
