Püspökség jövedelme.
Püspökség jövedelme.
A nyitrai püspökség jövedelmének első megállapítása 1737-ben ment végbe. A Helytartótanács kebelében alakított egyházi bizottmány, a kamara által beszerzett adatok alapján, a püspökség tiszta és tehermentes jövedelmét 25106 frt 56 krban állapította meg s az udv. kanczelláriával egyetértőleg azt ajánlotta, hogy a püspök, miután egyházmegyéjének papsága, a plébánosok pénztárából évi 3167 frt segélyt húz, évenként 6000 frtot tartozzon a nevezett czélra fizetni. A kanczellária ezen felterjesztését a király jóváhagyván, az új püspöknek, gróf Harrach Ernőnek kinevezési okmányába ezen összeg, mint a püspökség állandó terhe, igtattatott be. Ugyanezen teherrel neveztetett ki 1741-ben gróf Eszterházy Imre s midőn azt fizetni elmulasztotta, a kanczellária jövedelmeinek sequestrálásával fenyegette meg. Ily arányban fizették a nyitrai püspökök a kvótát egész Mária Terézia koráig, a mikor is minden egyes püspök várerődítés czímen jövedelmeinek 10%-át tartozott a kamarába beszállítani, 10%-ot pedig a plébánosok pénztárába fizetni. A II. József által 1782-ben elrendelt jövedelmi bevallások alapján pedig a nyitrai püspökség tiszta jövedelme 40000 frtban állapíttatott meg s ezután az 1787-ben kinevezett püspök, Fuchs Xav. Ferencz 8000 frtot fizetett, a mely összeg kinevezési okmányába is beiratott.
1803-ban végre hosszas tárgyalások után I. Ferencz elhatározta, hogy az összes püspökségek jövedelmeit szabályozni fogja s a jövedelem maximalis összegét a püspökökre nézve 40.000 frtban állapította meg. A nyitrai püspökség jövedelmét 1803-ban írták össze első ízben. Ekkor a püspökség jövedelme 87300 frt volt, a melyből a püspök 47300 frtot tartozott a szabályozott püspökségek és a várerődítési pénztárba évente beszállítani. Az öszeirás azonban nem volt egészen helyes s azért a két dicasterium uj összeirásra utasította a kamarát. Ez a második összeírás 1804-ben ment végbe s kitünt, hogy a nyitrai püspökség jövedelme valójában 97000 frtot tesz. Ezen összegből fizetett a püspök 9700 frtot váltóban a várerődítési pénztárba és 47300 frtot váltóban a szabályozott püspökségnek pénztárába, vagyis összesen 22800 frtot pengő pénzben. Igy maradt ez egész 1848-ig, a mikor a kormányzat a várerődítési járulékot, mint törvénybe ütközőt, eltörülte. A szabályozott püspökségek pénztárába járó összeget azonban a püspökök egész 1857-ig fizették, a mikor a püspöki kar ezen terhet egyszerre adott 3 millió forinttal megváltotta.
