Szellemi műveltség.
Szellemi műveltség.
A szellemi mívelődés nagobb lendületet Nyitravármegyében csak Mátyás korában ért el.
A XV. százdban az iskola-ügy fejlődésére mutat a tudományos kiképzés után való vágyakozás, mely a megye ifjai között, kivált egyes családokban, meglehetős erősen nyilatkozott meg. Tudjuk Fraknói nagybecsű publikácziói révén, hogy e korban hazánkból számosan keresték fel a külföldi egyetemeket. Nyitravármegye ifjai sorából is elég sokat találunk köztük, sőt egyesek tanári székekre érdemesültek. Igy a bécsi egyetem bölcsészeti karán, a metafizika tanára 1417-ben Czabay Tamás volt. 1425-ben 581Nyitrai János tanárkodott ugyanott. Működéséről annyit tudunk, hogy 1425-ben Manus „De planctu naturae” czímű művét kommentálta, 1427-ben Hispanus Petrus könyvének második és harmadik részét, 1428-ban a „Proportiones breves”-t és 1429-ben a „Theoricae planetarum”-ot adta elő.
Ugyancsak a bécsi egyetem bölcsészeti karán tanárkodott 1430–40 között egy Semptéről származó Antal. 1430-ban az Elenchusokról, 1431-ben a Computum ecclesiasticum-ról, 1433-ban a Rajmund-féle Similitudines-ekről tartott előadásokat, 1434-ben pedig, mint a kar egyik vizsgálója szerepelt. Antal különben maga is a bécsi egyetemen tanult s 1428. táján fejezte be tanulmányait.
Ugyanezen időben a privigyei származású Mihály is tanár volt a bécsi egyetemen. 1430-ban a Graecismusokról, 1434-ben Beotius-ból tartott előadásokat. Mihály különben a bécsi bölcsészeti kar egyik legjelesebb tagja volt, mert 1432-ben a kar tanácsosai közé emelkedett, 1431–1435-ig pedig a kar vizsgálói között foglalt helyet.
1451-ben Kéri Imre tartott a bécsi egyetemen Algorismus-ról előadást és ugyanazon évben a bölcsészeti kar egyik vizsgálója volt.
1489-ben Wajda Sebestyén, ki Nyitra-Szerdahelyen született, befejezte tanulmányait a bécsi egyetemen s a baccalaureatust nyerte el. 1494-ben már ugyanott mint tanár szerepel. 1495–96-ban a magyar nemzet egyik prokurátora, 1496-ban pedig a bölcsészeti kar vizsgáló tanára volt.
Schraufnak és Fraknóinak a bécsi egyetem anyakönveiből kivont adatait áttanulmányozva, Nyitravármegyéből a következő képet nyerjük:
1413-ban ott tanult Berencsi Márton, 1423-ban Berencsi Szilveszter, 1416-ban Pobedin János.
Csejtéről: 1439-ben Mátyás nevű tanulóval találkozunk.
Galgóczról a következők tanultak Bécsben: 1401. Glubis Bertalan. 1403. Pruh János. 1411 Andrássi Miklós. 1413. Györgyfi Miklós. 1423. János mester. 1424. Lászlófi Miklós. 1427. Neyman István és Györgyfi Péter. 1438-ban Hueber János. 1446. Leffler Zakariás és Prüncz Mihály. 1450. Imre. 1464. Jeromos.
Kérről: 1444. Unger Antal. 1445. 1451. Kéri Imre, a későbbi tanár.
Ghymes: 1453-ból Mátyás. Komját: 1436. Antal 1450. Antal esztergomi kanonok. Német-Próna: 1475. Miklós. Nyitra: 1394. István. 1404. Ottó, nyitrai kanonok. 1421. János. 1423. Miklós. 1425. Zekel János. 1430. Debrenthei Tamás, később nyitrai püspök. 1451. András. 1464. Cseh Simon. 1470. Tamás. Pográny: 1475. Files Benedek. Pöstyén: 1471. György. 1498. György. Privigye: 1422. Mihály. 1427. Lőrincz. 1430. Mihály, már borostyánkoszorús, 1435-ben ugyanő licentiatus. 1442. Miklósfi György. 1448. Sartoris Pál. 1450. Sorvatka Gábor. Sempte: 1425. Antal 1435-ig. 1433–1437. István 1437. Tót György. 1442–1447. Jakab 1450. István 1451. Osváld. Surány: 1485. Miklós János fia. Szakolcza: 1498. Márton. Szenicz: 1413. János. 1417. Barnabás. 1439. Benedek. 1449. Albert Szered: 1480. Bessenyő Antal. Vagyócz: 1388, Longi Miklós. Vogyerádból: 1422–23. Majnusius kanonok-plebános. 1404. Ottó. Ezenkívül ott jártak még 1423-ban Selyei György, 1439. Zerdahelyi Péter, 1449. Zerdahelyi István 1450. Zerdahelyi Briccius és Miklós 1451-ben. Zente László Zerdahelyről, 1463-ban Verbói Kelemen, 1469-ben Bossányi Boldizsár, 1472-ben Zerdahelyi János, ki a bárók rovatában szerepel.
A krakkói egyetem nyitravármegyei tanulói közül ismerjük a következőket: 1494. Bajnai István. 1533. Galgóczi Miklós. 1529. Jablonczi János 1506–1510. Korlátkői Osvát 1519–1520. Nyitrai Lukács. 1513. Martonosi István Pöstyénből. 1503. Péter Sasvárról, 1529. Széplaki Balázs. 1499. Zerdahelyi Imre, 1517. Péter.
