Dab.
Dab.
Dab. A soroksári Dunaágy mellett fekvő magyar nagyközség, 169 házzal és 747 református vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Dömsöd. Dab a középkorban Fejér vármegye solti járásához tartozott. 1291-ben még csak puszta földterületként szerepel. 1313-bn a Dabi nemesek birtoka. 1453-ban a Sári család bírt itt földesúri joggal. Túlélte a török hódoltságot. 1691-ben 1/16 1695-ben 1/2 portával rótták meg. A helység legrégibb pecsétje 1686-ból való e körirattal: „Dabi falu pöcsétue 1686.” A reformátusok anyaegyháza egyike a legrégebbieknek és papjainak a névsorát 1652-ig tudja felvinni. Az anyakönyvek 1753-ban kezdődnek. Az egyházi szentedények közül említést érdemel több aranyozott ezüstkehely, melyeket Nagy István földesúr adományozott az egyháznak, valamint egy selyemhímzésű úriasztali terítő az 1737. évből. A református templom 1803-ban épült. 1715-ben 15, 1720-ban 29 jobbágy-háztartást írtak össze a helységben. Lakosai ekkor túlnyomólag magyarokból állottak. A határt 1842-ben szabályozták. A XIX. század első felében Nagy István, Pest vármegye főjegyzője, az országos gazdasági egyesület faiskolájának kezdeményezője, jelentékeny gyümölcsöskertet telepített itt, mely ma is utódai birtokában van. A XIX. század első felében a Nagy családon kívül, még a gróf Ráday család, a báró Boemelburg család, mely a Burián család leányági leszármazójaként, a Buriánok dificziálása után lett birtokos és a Papp család bírt itt földesúri joggal. A községhez tartozik Magitmajor és Telekmajor.
