Domony.
Domony.
Domony, nagyközség Aszód közelében, 850 házzal és 2240 lakossal, kik tótok és magyarok s ág. ev. és róm. kath. vallásúak. Postája és vasúti állomása helyben, távirója Aszód. E község a középkorban, 1430–1446 között Damony néven szerepel az oklevelekben. 1690-ben az elhagyott helyek között írták össze. A XVIII. század elején magyarok és tótok szállották meg. 1715-ben 15, 1720-ban 18 háztartást vettek fel az összeírásba; ebből 15 volt magyar és 3 német. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint az Adonyiak, Platthy László, Radvánszky Mária Ágnes, Kandó József és János, továbbá Ónody Jakab és Gellérth Gábor voltak a helység földesurai, de kivülük még Szemere Pálnak is volt itt birtoka neje révén. A XIX. század elején Ónody Zsigmond és Bernáth György, továbbá a Kandó, Mátyus és a Perger családok voltak a földesurak. Jelenleg Domony Ödönnek, Segesváry Ödönnek és László Zsigmondnak van itt nagyobb birtoka. Domony Ödöné az egykori Kandó-féle kúria, melyet Kandó József építtetett és a jelenlegi tulajdonos átalakíttatott. Segesváry Ödön kúriáját Ónody Zsigmond építtette 1796-ban. László Zsigmondét pedig a Mártonffy család. Itt van Both Menyhért úrilaka is, mely azelőtt Somssich Pálé volt. A tagosítást 1854-ben fejezték be. Az ágostai evangélikusok temploma a XVIII. század végén épült. Anyakönyvei 1681-ben kezdődnek. 1899-en 24.000 K. költséggel ujjáalakították. A községben van hitelszövetkezet. Hozzátartozik Egerszeg puszta, a középkorban önálló helység, melyet Zsigmond király 1406-ban Egervári Mihálynak és Radványi Lukácsnak adományozott. A XIX. század első felében a gödöllői uradalomhoz tartozott. Ezenkívül e helységhez tartoznak még Domonyvölgy, Feketeerdő és Flóramajor.
Domony. – 1. Segesváry Ödön úrilaka.
Domony. – 2. László Zsigmond úrilaka.
Domony. – 3. Domony Ödön úrilaka.
Domony. – 4. Both Menyhért úrilaka.
