Kiskőrös.
Kiskőrös.
Kiskőrös, járási székhely, nagyközség, mely a Budapest–zimonyi vasútvonal mentén fekszik. Van 1962 háza és 9271, túlnyomóan ág. ev. vallású és vegyesen magyar és tótajkú lakosa, de a tótajkuak is mindannyian kifogástalanul beszélnek magyarul. A postája, távírója, távbeszélője és vasúti állomása helyben van. A helységet Wattay János és Wattay István 1718-ban telepítették, Nógrád, Hont, Nyitra és Túrócz vármegyékből származó ág. ev. vallású tótokkal. Templomukat 1723–24. években építették. Vallásgyakorlataikban azonban 1730-ban váratlanul megakadályozták őket. Ebben az évben ugyanis egy éjjelen az evangélikus templomot földig lerombolták, lelkipásztorukat és tanítójukat pedig elűzték. Ez idő óta 1783-ig lelkész és tanító nélkül maradtak. Az 1754. évi vármegyei nemesi öszszeírás szerint ekkor is a Wattay család birtoka. II. József türelmi rendeletének kibocsátása után az evangélikus egyház is újra szervezkedett és 1784-ben felépítették a templomot is. 1773-ban két kath. család is letelepedett a községben. Számuk azután idővel annyira szaporodott, hogy 1826-ban a kalocsai érsekség templomot építtetett a hívek számára. 1785-ben már 5000 lakosa volt a helységnek. Ebben az évben a földesúr vásári szabadalmat nyervén, a helység mezővárossá lett. Ezidőtájt a Szücsi pusztának egy részét is a helység határához csatolták. Az úrbéri rendezés 1770-ben történt. 1813-ban a jobbágytelkek számát 70-re emelték. A XIX. század első felében a Wattay család és annak leányági utódai: a gróf Teleki, Okolicsányi, Kubinyi, Soós családok voltak az urai. Itt született 86Petőfi Sándor, hazánk legnagyobb lirai költője, 1822 deczember 31-én. A költő szülőháza ma is fennáll és márványkőtáblával van megjelölve. Az 1848–49. szabadságharcz alatt, midőn Fejér vármegye és a főváros-Windisch-Grätz uralma alá került, Fejér és Pest vármegyék itt tartották közgyüléseiket. Az evangélikus iskolák előtt áll Petőfi Sándor mellszobra, melyet a helység közadakozásból 1861-ben állított. Ez volt a legelső Petőfi-szobor. A község határában két romnak a maradványai láthatók. Az egyik a szűcsi erdő mellett, a másik a Czebén, a pacsirtatói dűlőben. Mindkettőnek Kosztolik, magyarul templomhely a neve. Minden jel arra mutat, hogy a tatárjáráskor elpusztult szomszédos községek templom-maradványai. Az ú. n. Ráczdombon történt árokásás alkalmával a dombban számos csontvázat és fegyvertöredéket találtak. A domb neve azt látszik elárulni, hogy ide temették az 1763-iki rácz lázadáskor itt elesettek tetemeit. Földforgatás alkalmával különben az egész határban találnak őskori leleteket, melyek közül sok a Nemzeti Múzeumba került. A Csonthalmi, Ráczkúti és Pandúrhalmi dűlőelnevezéseknek is bizonyos jelentőségük lehet. A községben a legszebb és legnagyobb épület az emeletes községháza és a főszolgabírói lak. A főszolgabírói hivatalon kívül van a községben Ipartestület, Kaszinó, Olvasóegylet, Keresztény Iparos Olvasóegylet, Népkör, Evang. Nőegylet, Izr. Jótékony Nőegylet, Izr. Szentegylet és három pénzintézet.
Kiskőrös: A községháza.
A főszolgabírói lak.
