Nemesnádudvar.
Nemesnádudvar.
Nemesnádudvar. Nagyközség a vármegye déli részén, a Dunától keletre, az úgynevezett Sárközben. Lakosainak a száma 2557, a kik németajkúak és róm. kath. vallásúak. A házak száma 494. Postája helyben, távíró-állomása Sükösd s a legközelebbi vasút és hajóállomása Baja. 1431-ben Nagwdwar (Nagudvar) néven említik az oklevelek. 1468 február 10-én Mátyás király itt békült ki Szapolyai Imrével és társával, Varju Pállal. 1519-ben a szekszárdi apátság nemes és jobbágyait, vagyis egyháznemeseit találjuk e helységben. 1690-ben elpusztult helységként írták össze. Még 1695-ben is lakatlan volt. Az 1715. évi összeírás alkalmával hét, 1720-ban pedig 14 adóköteles háztartást vettek itt föl. Az utóbbi évi összeírás szerint lakosai mind tótok voltak. A róm. kath. plébániát 1739. július 16-án alapították; addig egyházilag Hajóshoz tartozott. Az anyakönyvek 1724-ben kezdődnek. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 81 1/4 egész úrbértelket vettek föl e helységben. A tagosítás 1857-ben vette kezdetét, de a lakosság ellenkezése következtében, csak 1864-ben fejezték be. 1848-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura és jelenleg is annak van itt a legnagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1807-ben épült. 1850-ben, néhány ház kivételével, az egész falu leégett, 1867-ben és 1899-ben pedig 140 ház pusztult el. A lakosság két temetkezési egyesületet tart fönn. a határban gyakran találtak régi pénzeket, ezüst és arany-tárgyakat, emberi csontvázakat, katonai fölszereléseket. A dűlőnevek közül érdekesebbek Pénzlyuk (Geldloch), Dézsmahely, (Zehetplatz) és Zárdácska (Klösterle). Hozzátartozik Szántó puszta és Farkassziget.
