Nyáregyháza.
Nyáregyháza.
Nyáregyháza. Kisközség Monortól délre, az Alföld sík vidékén. Lakosainak a száma 3058, a kik magyarok és róm. kath., ref. és ág. ev. vallásúak. A házak száma 438. Postája és távírója helyben, legközelebbi vasútállomása Pilisen van. A helységről 1411-ben kezdődnek az okleveles adatok. Ekkor a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok voltak a földesurai. 1438-ban Nyáry Lajos őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyer. Ennek unokája Péter, a ki 1526-ban Mohácsnál esett el, a helységnek azt a részét birta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek. A mohácsi vész után a helység elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, a ki Hont vármegyébe húzódott s ott is halt meg 1583-ban. Noha a Nyáry család elköltözött innen, a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta. Nyáry Zsigmond 1696-ban Nyáregyházát a Kecskemétieknek adta zálogba. Az 1720. évi összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepel. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte. Az 1754. évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül Fülöp János volt a helységben birtokos. A Nyáry családból Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára. Ennek fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység földesurai. Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21) 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja. Jelenleg Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor dr.-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky László dr.-nak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl János dr.-nak van itt nagyobb birtoka. Az egész község határa tagosított urasági birtok. A lakosság községi hitelszövetkezetet tart fönn. A ref. és ág. ev. vallásfelekezetnek közös temploma van, a mely 1893-ban épült. A helység nevezetessége még a Nyáry Pál-féle sírkert, a mely vármegye alapítvány. Hozzátartozik Pusztacsév, mely eddig Csév néven volt ismeretes. A XIX. század első felében 103a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné bírták. Továbbá idetartozik Pusztapótharaszt, mely azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja néven volt ismeretes. A XIX. század első felében Nagykőrös városa birta és nagyrésze most is azé. Itt egy rom látható, a mely valamikor pusztatemplom volt és a monda sezrint a tatárjáráskor pusztult el.
