Páhi.
Páhi.
Páhi. Nagyközség Izsáktól délre, sík vidéken. Lakosainak a száma kb. 5000, a kik kevés tót kivételével magyarok. Vallásra nézve legtöbb a katholikus. A házak száma 850. Posta, távíró és vasútállomása Csengőd. A középkorban Pah néven említik az oklevelek. Ekkor Féjér vármegye solti járásához tartozott. 1504-ben a Baranyai család volt itt birtokos. A múlt század végéig a határ legnagyobb része a Wattay család utódai, a gróf Bethlen, gróf Degenfeld, a Radvánszky és Okolicsányi családé volt. E birtokok legnagyobb részét parczellázták. 1848-ig, mint pusztát, részben Kecskemét városa bírta. 1853-ban alakult önálló községgé. Ekkori nagyobb birtokosai voltak: Gróf Bethlen János, Fáy Alajos, özv. Halász Józsefné, a középkaskantyui birtokosság, Lipthay Sándor, gróf Waldeck Frigyes, Majthényi Károly örök. Okolicsányi József, Okolicsányi János, Madách Imréné, Radvánszky Antal, Rosenthal Salamon, Soós Ágoston, Soós Ferencz, Sárkány József, Sárkány János, Soós János, Szily Ádám, Szívós János, Sigray Péter és Pálóczy Tamás. A község Nagy- és Kis-Csengőd, Kuller, Tabdi, Czebe, Alsó-, Közép- és Felső-Kaskantyú és Páhi pusztákból, illetőleg nemesi birtokokból alakult és 1871-ben nagyközség lett. Jelenleg Tóth István, Deutsch József, Halász Zsigmondné, Sárkány István, Sárkány József örökösei, Sarlay Sándor dr., Strassburger Antal és Nemes Manó a helység legnagyobb birtokosa. Tabdi-pusztán a Strassburger Antal tulajdonában levő úrilakot még 1800 körül Radvánszky Antal építtette. A Sütő-pinczehalom, másként Sütő-tatárdomb nevű dűlőről azt tartja a hagyomány, hogy ott régente község volt. A Fáczányostemplomhát dűlőben egy elpusztult templom romjai állottak. A Római temető, Korodahegy, Kenyérhalon, Kardosföld és Pénzeshalom dűlőnevek szintén bizonyos jelentőséget rejtenek. Hozzátartozik Csengőd puszta, mely eddig Kiscsengőd és Nagycsengőd külön neveken is ismeretes volt, továbbá Kukér, Tabdi, Czebe, Kaskantyú, Páki és Szücsi puszták, tabdi és czebei szőlők.
