Páty. Nagyközség a Kopaszhegy alatt, a budapest–bécsi vasútvonal közelében. Lakosainak a száma 2514, a kik magyarok s vallásra nézve túlnyomó a református, de van sok katholikus is. Lakóházak száma 560. Postája és távírója helyben van, s legközelebbi vasutállomása Torbágy. 1342-ben Paagh alakban említik az oklevelek. Ekkor a telki apátság birtoka. 1404-ig Terbegeczi Dobák volt itt birtokos, kinek magtalan halála után a király Kővári Pálnak és Kiscsalomjai János fia Valkánnak adományozta. Az 1626–29. években a református egyház már fennállott. Papjai névsorát 1640-ig tudja fölvinni. A török hódoltság után is lakott helyként írták össze. 1695-ben háromnegyed portával rótták meg. A XVIII. század első felében rohamos fejlődésnek indult. 1715-ben 31, 1720-ban 88 adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Lakosai az összeírás szerint mind magyarok voltak. Ekkor a gróf Koháryak birtoka volt. Az 1770. évi úrbéri 109rendezés alkalmával 47 egész úrbértelket vettek itt föl. Ekkor a Bosnyák család és a telki apátság birtokában találjuk. A református templom 1783-ban épült. Az egyház szentedényei közül említést érdemel egy aranynyal futtatott ezüst úrvacsora-kehely az 1668. évből s egy ezüst úrasztali tányér. A helység legrégibb pecsétje 1848-ból való. 1848-ig a telki apátság, báró Splényi József, gróf Brunswick, gróf Vécsey Sándor, gróf Mailáth György, gróf Szirmay, báró Szentivány és Ditskei Várady József voltak a helység földesurai. Jelenleg a vallásalap és Ditskei Várady Sándor a helység legnagyobb birtokosai. A helységben levő kúriát báró Splényi József építtette 1825-ben. Tőle Ditskei Várady József birtokába került és jelenleg Ditskey Várady Sándoré. A kert vasrácsa 350 régi puskacsőből áll, melyek miatt 1854-ben az akkori tulajdonosnak csaknem kellemetlenségei támadtak. Van itt 7000 kötetes könyvtár bel- és külföldi művekből, az 1700–1800. évekből, rendkívül gazdag éremgyűjtemény, körülbelül 2500 nagyértékű aczél- és rézmetszet, régiséggyűjtemény, etrusk vázák, gazdag képtár régi mesterektől és gazdag ásványgyüjtemény. A gyüjtemény értékesebb része különben a varasdmegyei birtok kastélyában van. A községben van hitelszövetkezet, önsegélyzőegylet és 48-as olvasókör. Van itt három téglagyár és egy mészkőbánya, melyet a sóskút-pátyi kőbányavállalat bérel s két forrás: a főkuti forrás és csordakúti forrás, mely utóbbi végigfolyik a községen. A határban találtak már régi pénzeket, fegyvereket és őskori edényeket, melyek Várady Sándor gyűjteményébe kerültek. Dűlőnevei közül érdekesebbek: Sasfészek, Kistemplommellék, Tófenék, Várhegy, Szabadföld, stb. A községhez tartoznak a következő lakott helyek Mézeshegyi kőbánya, Nagykutyahegy, Kuszkótanya, mely azelőtt Kuszkori tanya néven volt ismeretes, Erdőtelek és Bánomtanya, mely utóbbit Bánszó néven is nevezték.