Péczel.
Péczel.
Péczel. Nagyközség a fővárostól keletre, a Rákos-patak mellett. Lakosainak a száma a 6000-et meghaladja, a kik mind magyarok s róm. kath., ref., ág. ev. és izr. vallásúak. Lakóházak száma 657. Postája, távíró és vasútállomása helyben. E helység területe, miként azt a határában talált leletek is igazolják, már jóval a honfoglalás előtti korszakban lakott hely volt. A helység nevét Pauler Gyula „A Magyar Nemzet Története” czímű művében Peziltől, Péter király főtanácsosától származtatja. Galgóczy Károly szerint ellenben inkább a Pécz nemzetségtől vette nevét a helység. 1338-ban már megvolt. 1408-ban Maglóddal együtt a Péczeliek és a Hartyániak birtoka. 1424-ben Zsigmond király egyes itteni részbirtokokat Borbála királynénak adományozott. 1434-ben Nándor (Nándorföld) és Körtvélyes együtt szerepelnek Péczellel. Az utóbbi 1449-ben a Péczeli Kesző család birtoka. 1434-ben a Farnosiak nyertek Péczelen részbirtokokat Péczeli Syke Jánostól. A XVI. században a Péczeli, Somlyódi és Gerzsenyi családok voltak itt birtokosak. A XVII. század elején Hubay Ferencz birtokában találjuk, a ki Péczelt, Gombát és Maglódot 1612-ben 400 rhénes forintért Fáy István özvegyének elzálogosította. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1690. évi összeírásban a lakott helyek között fordul elő. Az 1691. évi összeírás alkalmával 1/16 portával szerepel, 1695-ben 1 1/4 portával. A református egyház még 1649 előtt keletkezett. A jelenlegi templom 1798-ban kezdett épülni. 1701-ben a községet Fáy István és Ferencz birtokában találjuk; kívülük Kajali András is bírt egy részt zálogban a helységből. Kajali András fiának Pálnak leányát, Klárát, I. Ráday Pál vevén nőül, e házasság révén Péczel egy része birtokába került. Ráday Pál a szatmári béke után Péczelre költözött, hol 1733-ban halt el. Ő kezdte a később nevezetessé és nagygyá lett Ráday-könyvtárt alapítani. Fia I. Gedeon, a ki 1782-ben grófi rangra emelkedett, építtette a gödöllői Grassalkovich kastély mintájára, Péczelen a Ráday-kastélyt, a melyet II. József császár is megtisztelt látogatásával. E kastély 1825-ben leégett, de újra felépült. Az 1770 április 21-én tartott úrbéri összeírás alkalmával a helységben lévő 10 birtokos tulajdonában 47 2/4 jobbágytelket találtak, melyet 76 telkes gazda mívelt, ezenkívül volt még 35 házas zsellér is, a kik éven át egyenként 18 napot szolgáltak. A helység földesurai ekkor a következők voltak: Ráday Gedeon, gróf Teleki László, a ki neje: Ráday Pál leánya Eszter révén volt birtokos, Fáy László, Fáy György, Fáy Zsuzsánna, Puky László, Puky András, Jakabvalvy, Szunyogh Sándor és Dániel, Fáy Gábor árvái. 1819-ben gróf Ráday Pál, Fáy Mózes, Kazolay Lajos, Darvas Ferenczné, Szemere Ferenczné szül. Fáy Sára, Komáromy Ferencz, Halász Antal, Sárközy János, Puky Sándor, Jakabfalvy Dániel, Fáy Ferenczné, Fáy 110Ferencz, Puky Károly voltak a birtokosok. A Ráday-kastélyt és birtokot Kelecsényi Ráfael vette meg. A régi családok legnagyobb része elköltözött; közölök 1896-ban egyedül Fáy Béla lakott a községben. Hasonlókép gazdát cseréltek a birtokok is. A Kovács Illés és Sebastiani Frigyes-féle birtokot báró Korányi Frigyes; ifj. Fáy Béla birtokát Szilágyi Emil, Fáy Ferencz; a Sárközy és a Szemere családok birtokát Pekáry István; a Sárközyekét Erdey Antal; a Kún család birtokát Hass József örökösei; az Ottlyk-féle birtokot Schwachhoffer Lajos szerezték meg. Itt született Fáy András és Szemere Pál, a költő. A péczeli róm. kath. kápolnát a Stettner Ignácz-féle úrilakból alakították át. Az evangélikus egyházról egészen a XVIII. század elejéig vannak adatok. 1834-ben önálló leány-egyházzá alakultak. Templomuk 1860-ban épült. A róm. kath. plebániát 1900-ban alapították. Ez évben épült az új plebániatemplom is. Az izraelitáknak már 1703-ban volt itt imaházuk. Már az 1737. évi összeíráskor több zsidó család lakott a helységben. Imaházuk leégvén, 1826-ban újjáépült. Az itteni izraelita hitközség, mely egyike volt a legrégebbieknek, 1887-ben feloszlott. A helységben van kaszinó, hitelszövetkezet, temetkezési egyesület, gazdakör és ipartestület. Jelenleg legnagyobb birtokosok: Kelecsényi Rafael, báró Korányi Frigyes dr., Fáy Béla, Pekáry István Fuchs Ignácz és özv. Erdey Antalné. A községben több kastély van, a legrégebbit gróf Ráday Gedeon (I) 1744-ben építtette s ez ma Kelecsényi Rafaelé, a többiek későbbi keletkezésűek. Fáy Bélának és Fáy Halász Gidának közös téglagyáruk van itt. A községhez tartozik Pusztaforró és Pusztalocsod. Az utóbbinak a XIX. század első felében a Fáy család volt a földesura. Továbbá idetartoznak még: Cziczkatanya, Lebukirész, Szilágyitanya, Fáytanya, Erdeytanya, Kelecsényi major, Pekárytanya és Feketetanya.
Péczel. báró Korányi Frigyes úrilaka.
Péczel. Szilágyi Emil úrilaka.
Bárczy István úrilaka.
A gróf Ráday-féle kastély.
