Pesthidegkút.
Pesthidegkút.
Pesthidegkút. Nagyközség a fővárostól nyugatra. Lakosainak a száma 1559, a kik kevés magyar kivételével, németajkúak s róm. kath. és ref. vallásúak. Lakóházak száma 261. Posta, távíró és távbeszélő-állomás helyben, a legközelebbi vasútállomás Solymár. 1255-ben IV. Béla király a margitszigeti apáczáknak adja cserébe a Mécse nevű birtokért. Az 1580–81. évi török kincstári adólajstromok szerint a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor már puszta birtokként szerepel az adólajstromokban. 1690-ben az elpusztult helyek között írták össze. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartását vették fel. Lakosai ekkor mind németek voltak. 1770-ben a báró Péterffy és a Nádasdi Tersztyánszky, 1848 előtt a Steinbach, a Szunyogh és a Jankovich családok voltak a helység földesurai. Ezeken kívül 1860-ig a Tahy család volt birtokos. Jelenleg a Steinbach, a Szunyogh és a Vári Szabó családoknak van itt nagyobb birtokuk. A róm. kath. plébániát 1736-ban alapították. Ebben az évben épült a plébánia-templom is. A határrendezés 1867-ben és a szőlődézsma-váltság 1870-ben történt. A községben van temetkezési egyesület, szövetkezeti takarékpénztár és három mészégető-kemencze. A határban egy XVII. századbeli templom romjai láthatók. A községhez tartozik Mária-Remete, látogatott búcsújáróhely, mely a hegyek között, regényes vidéken fekszik. Van itt szentkút és díszes templom, mely 1899-ben épült. Közel van a fővároshoz, a hűvösvölgyi villamos végállomástól kb. negyedórányira, a miért is ünnepnapokon a kirándulók százai látogatják. Továbbá idetartoznak még a következő lakott helyek: Malomcsárda, Lusztcsárda, Parschkőbánya, Szunyoghkőbánya, Steinbachkőbánya és Újtelep.
Pesthidegkut. – A búcsujáró templom Mária-Remetén.
