Pilis.
Pilis.
Pilis. Nagyközség a budapest–czeglédi vasút mellett. Lakosainak a száma 5010, a kik nagyobbára ág. ev. magyar tótok és kisebb részben róm. kath. magyarok. A lakóházak száma 1094. Postája, távíró, távbeszélő és vasúti állomása helyben van. A Boldogságos Szűz Máriáról czímzett és III. Béla királytól 1184-ben alapítatott cziszterczitarendű apátsága az egész középkoron át fennállott. Itt temették el II. Endre király nejét, Getrudot. 1242-ben a pilisi apátságot a tatárok elpusztítván, IV. Béla király 1253-ban helyreállította. 1459-ben a Haraszti családon kívül a Szilasyak, Vincze váczi püspök, a Kerekegyháziak, továbbá a Mikebudai Békés és a Poltharaszti családok voltak itt birtokosok. 1526-ban a törökök a monostort fölgyujtották és kirabolták. 1690-ben elhagyott helyként írták össze. Az 1715–20. évi összeírásban még nem fordul elő. Ferenczy szerint 1725 táján Beleznay, akkori birtokosa kezdte benépesíteni. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírásban Beleznay János tábornok szerepel a helység földesuraként. Ő építtette a helységben lévő egyik kastélyt, mely jelenleg Gubányi Józsefé, a másikat gróf Beleznay Ferencz (szül. 1812 † 1887) építtette s e kastély jelenleg báró Nyáry Lászlóé. 1818 julius 5-én itt lőtte agyon Beleznay Sámuel hasonnevű atyját, mely tettéért hóhérbárd alá került. 1848 előtt gróf Beleznay János, gróf Beleznay Ferencz 1848–49. honvédszázados, báró Nyáry Antal és Illkey Sándor voltak a helység földesurai. Később báró Nyáry Antal (1833–72), utána báró Nyáry Gyula, Schütz Károly (1862-ig), gróf Bethlen Pálné (1862–82) és Gubányi Mihály voltak a helység legnagyobb birtokosai. Az úrbéri elkülönzés és tagosítás 1847-ben történt. Jelenleg báró Nyáry Lászlónak, Gubányi Józsefnek, és Kakucsi Liebner Józsefnek van itt nagyobb birtoka. Az ág. hitv. ev. templom 1780 táján épült. A községben van két pénzintézet és kaszinó. A határban egy régi kastély romja látható.
Pilis. Báró Nyáry László kastélya.
