Pilisborosjenő.
Pilisborosjenő.
Pilisborosjenő. Nagyközség a fővárostól éjszakra, a budapest–esztergomi vasút közelében. Lakosainak a száma 1600, a kik erősen magyarosodó németek s r. kath. vallásúak. A házak száma 180. Posta, távíró és vasúti állomása Üröm. 1351-ben Burusyeno villa néven szerepel. Plebániája előfordul már az 1332–33. évi pápai tizedjegyzékben is; ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperességi kerületéhez tartozott. 1430-ban a Jenei család birtoka, de e családon kívül a Szántai Laczk család is birtokos volt itt, mely birtokait 1435-ben a királynak engedte át, cserében más birtokokért. Az 1580–81. évi adólajstromban törököktől lakott helységként szerepel. A török hódoltság után újra benépesült. Az 1695. évi összeírásban Weindorf néven már lakott helyként fordul elő. 1715-ben 19, 1720-ban 32 adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Lakosai ekkor mind németek voltak. 1720-ban a budai Klára-szűzek birták, de e rend feloszlatása után (1781) a vallásalap tulajdonába ment át. A XIX. század elején József nádor vásárolta meg. A róm. kath. templom 1698-ban épült. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 17 16/32 harmadosztályu úrbértelket irtak itt össze. A tagosítást 1859-ben hajtották végre, a szőlődézsmaváltság 1860-ban történt meg. 1826-ban az egész község leégett. 1848-ig József nádor és utána fia István nádor voltak a helység földesurai. Jelenleg József főherczegnek van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik a Szarvas-téglagyártelep, mely szintén a főherczeg tulajdona.
