Pomáz.
Pomáz.
Pomáz. Nagyközség, járási székhely, a budapest–szentendrei h. é. vasútvonal mellett. Lakosainak a száma 4500, a kik túlnyomó részben német- és szerbajkuak. Uralkodó vallás a róm. kath. A lakóházak száma 709. Posta, távíró és vasútállomás helyben van. 1279-ben a nyúlszigeti apáczák birtoka és ők bírják 1293-ban is. E helység mellett volt a középkorban Aszófő, az Osli nemzetség birtoka, melyet e nemzetség sarjai István és Dezső, a Németi ágból, 1318-ban Becsei Imrének adtak el. A község a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel és ekkor már népes hely lehetett, mert papja 40 dénárt fizetett pápai adó fejében. Ősi temploma a török világban pusztult el. A tomplom szentségházának köve a gróf Teleki-féle majorház falába van illesztve és a következő feliratot viseli: „Qui manducat ex hoc pane, vivet in aeternum, 1512.” Pomáz 1690-ben lakott hely volt. 1695-ben, a portaigazítás alkalmával, háromnegyed portával rótták meg. 1715-ben 46, 1720-ban 79 adóköteles szerb háztartást vettek fel az összeírásba. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Wattay Pál és a Soós család tagjai bírták. Koller Ignácz veszprémi püspök a régi templom romjainak felhasználásával, 1770-ben a máig is fennálló, de már szűknek bizonyult templomot építtette. A reformátusok 1783-ban kezdtek itt isteni tiszteletet tartani a Wattay család kastélyának egyik termében. Anyakönyveik 1784-től veszik kezdetüket, 1845-ben pedig anyaegyházzá alakultak. 1805-ben Pomáz még a Wattayak birtoka. Jelenleg gróf Teleki Tibornak, Mandics Milán dr.-nak, Csapó Lórándnak, Mares Mórnak, Tregele Jakabnak és Podmaniczky Ilonának van itt nagyobb birtoka. A Wattayak régi kastélya jelenleg gróf Teleki Tiboré. Van itt Kaszinó, Polgári kör, kath. olvasókör és temetkezési egyesület. A környék regényes fekvésű, és a fővárosi kirándulók tömegesen látogatják. A községhez tartozó Klissa-dűlőn templomromok láthatók. E helységhez tartozik Kiskovács és Nagykovácsi puszta. Az utóbbi 1401-ben önálló helységként szerepel; 1457-ben Felső-Kovácsi néven fordul elő. Ez időből való az a kolostor is, melynek romjai napjainkig fennállanak. A községhez tartozik még Margitliget, gyógyhely. Martin Sándor dr. a Schwarzer-féle intézetnek 11 évig volt orvosa, 1897-ben elhalt neje emlékére, a Laszlovszky-liget helyén, Margitliget névvel idegbeteg-szanatoriumot és vízgyógyintézetet alapított, mely 1898-ban meg is nyílt. 1908-ban Martin Sándor meghalt s a szanatoriumot testvérei örökölték, a kik 1909-ben Wettenstein József dr.-nak, a Comain nevű tüdővészellenes szérum föltalálójának adták el. A telepet tüdőbeteg-szanatoriummá átalakítva, jelenleg részvénytársaság vezeti.
Pomáz. Almássy Sándor úrilaka.
A Wattay-féle kúria.
