Püspökhatvan.
Püspökhatvan.
Püspökhatvan. Nagyközség az aszód–balassagyarmati vasút mellett. Lakosainak a száma 1361, a kik tótok és magyarok s róm. kath. vallásúak. A lakóházak száma 247. Postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Galgagyörk. 1460-ban a váczi püspök birtokai között szerepel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben egynegyed portával szerepel az összeírásban, melyet a porták kiigazítása alkalmával, 1695-ben egy és egynegyed portára emeltek föl. A róm. kath. plébániát 1709-ben állították helyre. 1715-ben 21, 1720-ban 27 adóköteles magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. A róm. kath. templom 1736-ban épült. Az anyakönyvek 1709-től kezdődnek. 1848-ig a váczi püspökség volt a helység földesura és jelenleg is annak van itt legnagyobb birtoka. Az úrbéri egyezséget 1859-ben kötötték A tagosítást 1863-ban hajtották végre. A lakosság hitelszövetkezetet, fogyasztási szövetkezetet, tejszövetkezetet és olvasókört tart fönn. A községhez tartozik Galambospuszta és Kisfeletanya, mely azelőtt Spitzertanya néven volt ismeretes.
