Pusztavacs. Nagyközség az alsódabasi járásban. Lakosainak a száma 1999, a kik mind magyarok s róm. kath., ref. és ág. ev. vallásúak. A lakóházak száma 174. Posta és távíró-állomás helyben van, a vasúti állomása Örkény. 1415-ben a Némai Kolos család nyeri új adományul Vatyával és Tördemez pusztával egyetemben. I. Ulászló király 1440-ben ismét e család részére állított ki adománylevelet Vacs helységre, Sápi Harcza Pállal együtt. Ez időből való a helység temploma, melynek romjai jelenleg is láthatók. Az 1690. évi összeíráskor, mint elpusztult helység, a gróf Koháryak birtokaként szerepel. 1848-ig Alsó- és Felső-Vacs néven két külön pusztából állott, melyek a Coburg herczegek birtokában voltak. A mostani róm. kath. templom 1885-ben épült. Jelenleg herczeg Szász-Coburg-Góthai Fülöpnek van itt nagyobb birtoka s egy gazdasági szeszgyára. Az evangélikus templom 1892-ben épült. A községhez tartoznak a következő majorok és lakott helyek Nádormajor, Lujzamajor, Viktóriamajor, Pétermajor, Újházmajor, Kutyaszorítómajor, Kisnándormajor, Antóniamajor, Csetharasztmajór, Máriamajor, Amáliamajor, Klotildmajor, Klementinamajor, Ágostmajor, Fülöpmajor, Lipótmajor, Sárgaház, Erdőlak (eddig Erdészeti major).