Ráczkeve.
Ráczkeve.
Ráczkeve. Nagyközség a Csepelszigeten, járási székhely. Lakosainak száma 6498, a kik mind magyarok s róm. katholikus, református, gör. kel. és 122izr. vallásúak. A lakóházak száma 1399. Posta, távíró és vasútállomás helyben. Egyike azoknak a helyeknek, melyeket a magyarok még a honfoglalás korában megszállottak. A Csepelsziget, melyet a fejedelmi ház szállott meg, mindenkor kedves tartózkodási helye volt az Árpád- és a vegyes-házbeli királyoknak, hol vadaskertek, vadásztanyák és vadászkastélyok voltak. A mai Ráczkeve helység helyén is hajdan ily királyi vadászterület volt. Itt volt Ábrahámegyháza, mely mellett királyi vadászkastély állott. E kastélyról II. Ulászló király nejének, Anna királynénak 1503-ban kelt oklevele is megemlékezik. II. Ulászló is megfordult itt, miről egy 1511-ben kelt oklevele tanuskodik. Erről a vadászkastélyról megjegyzi Oláh Miklós, az egykorú történetíró, hogy II. Lajos királynak és nejének kedvencz tartózkodási helye volt. Ábrahámegyháza időközben elpusztulván, I. Ulászló király a régi Kevi lakosait, a kik a török támadások elől biztosabb helyre voltak kényszerítve menekülni, a hajdani Ábrahámegyháza körül telepítette le s 1440 október 10-én mindazokkal a jogokkal felruházta őket, melyekkel azelőtt bírtak. A régi Kevi város polgárai magukkal hozván Zsigmond és Albert királyoktól nyert kiváltságaikat, az új telep legott városi rangra emelkedett, melynek I. Ulászló király még 1440 október 10-én révjogot adott. Az itt letelepedett ráczok új telepüket Kis-Kevinek nevezték. V. László király 1453-ban a város lakosainak régi jogait, mely szerint a harminczadfizetéstől mentesek, megerősítvén, 1455-ben meghagyta Garai László nádornak s a többi fő- és alispánoknak, hogy Kis-Kevi város polgárainak jogait és kiváltságait tiszteletben tartsák. A város polgárainak kiváltságait I. Mátyás király 1458-ban és 1473-ban ujból megerősítette, 1489 augusztus 15-én pedig régi kiváltságaikról új oklevelet állított ki. Ezt az oklevelet II. Ulászló 1490 október 16-án, II. Lajos király 1524 május 18-án megerősítette. A mohácsi vész után a város Szapolyai János királynak meghódolván, a király 1536 október 5-én régi kiváltságaiban megerősítette. E kiváltságlevélben a város már Rácz-Kevinek neveztetik. A török hódoltság alatt számosan telepedtek meg e helységben, bár a helység sem menekült a török pusztításoktól. Sulejmán hadai Buda elfoglalásakor teljesen feldúlták az üresen hagyott helységet, a királyi lakkal együtt; de a mint a fergeteg elvonult, a szétfutott lakosság visszatért, sőt 1543-ban, Székesfehérvárnak török kézbe jutása után, a város lakosainak egy része ide húzódott, s egy utczában vett szállást, melyet róluk Fehérvári-utczának neveztek el. Az újított hit itt hamar elterjedt. 1563-ban megjelent a községben Szegedi Kiss István és 1564-ben már tekintélyes egyházközséget szervezett itt, mely az ő lelkészsége alatt csakhamar virágzásnak indult. Szegedi Kiss István haláláig állott az egyház élén. Őt követte Skaricza Máté, a ki Ráczkevében született. 1626-ban Bori Mihály, Kún Mihály és Kotzkith István a győri káptalan előtt átíratták a Zsigmond királytól Kevi város polgárai részére kiadott kiváltságlevelet. III. Ferdinánd király 1646 okt. 29-én megerősítvén a város polgárainak kiváltságait, ezt a kiváltságlevelet Pest vármegye 1647 nov. 7-én Füleken tartott közgyűlésén kihirdette. 1643-ban az országszerte dühöngő pestisragály Ráczkeviben is sok áldozatot szedett. 1655-ben ismét pestisragály pusztított, mely a város bíráját is elragadta. 1657-ben nagy tűz támadt a városban. 1684-ben, Buda első megszállása alkalmával, a német és a lengyel zsoldos hadak garázdálkodtak a városban, melynek lakosai szétfutottak. 1686-ban a törökök miatt a várost árokkal vették körül. Alig vették vissza Budavárát a töröktől, a várbeli katonaság eltartása czímén, súlyos teher hárult a városra. Még 1686-ban 700, 1688-ban 1474 frtot vetettek ki, sőt 1690-ben 800 császári zsoldost szállásoltak be Ráczkevére, a kiket a helységnek kellett eltartania. 1691-ben ismét pestis pusztított, melynek 106-an estek áldozatul. 1695-ben Esterházy István az egész Csepelszigetet eladván Heister tábornoknak, Ráczkeve is az ő birtokába került; halála után, 1698-ban, herczeg Savoyai Eugén lett a helység földesura. 1706-ban a Csöpkés János alkapitány parancsnoksága alatt álló kuruczhad vett szállást a szigeten; e had eltartására a helység a természetbeli szolgálmányokon kívül, 600 frtot fizetett. 1708-ban Sőtér Tamás kurucz ezredes állomásozott Ráczkevén. 1709-ben Pap István kurucz hadnagy menekülő csapata kelt át a Dunán Ráczkevénél, mire a budai parancsnok a helység elöljáróit, mert a menekülést elősegítették, 16 hétig tartotta elzárva Budán. 1722-ben herczeg Savoyai Eugént a ráczkevei uradalom birtokába beiktatták. 1770 május havában a Duna áradása okozott nagy károkat. 1780-ban Mária Krisztina főherczegnő és férje Albert herczeg nyerték a ráczkevei uradalmat, 123a melybe ez évi szeptember 18-án ünnepélyesen beiktatták őket. 1788-ban kitörvén a török háború, a helységnek az újonczokon kívül még hadiszekereket s más tábori eszközöket kellett előállítania. 1799-ben Mária Krisztina főherczegnő halála után, férjét, Albert herczeget iktatták be a ráczkevei uradalom birtokába. 1802-ben nagy tűzvész pusztított a helységben, mely alkalommal 232 ház hamvadt el. 1804-ben Albert herczeg látogatott el Ráczkevére, hol nagy ünnepséggel fogadták. 1806-ban, 1809-ben, 1817-ben, 1820-ban szintén nagy árvizek voltak. 1822 február 10-én, Albert herczeg halálával, a ráczkevei uradalom az uralkodó családra szállott. Az 1831 július havában kitört kolerajárvány egész októberig szedte áldozatait. A XVIII. század elejétől kezdve számos czéh alakult a városban. E czéhek közül a legrégebbek egyike a csizmadia- és molnár-czéh, melyek közül az első 1721-ben, az utóbbi 1729-ben nyert kiváltságlevelet. A többiek, jelesül a szűrszabó, takács és csizmadia-czéhek 1817-ben nyertek oklevelet. A róm. kath. templom 1791-ben épült. Az egyházi szerelvények között egy XV. századbeli casula található. A református templom 1563-ban már fennállott, mikor a reformált hitűek vették meg a szerbektől. A görögkeleti szerb templom a XIV. század elején épült. Csúcsíves építészeti emlékeink egyike, s miként a feljegyzések állítják, 1319-ben festették be első ízben. 1876-ban ismét nagy árvíz volt, mely sok házat romba döntött és az itteni hajóhidat is összetörte. 1898-ban megismétlődött az árvíz, mely a község nagy részét elöntve, jéggé fagyott és majdnem egy hónapig így maradt. Jelenleg a község legnagyobb birtokosa a cs. és kir. családi alapítványi uradalom, melynek tulajdonában van a régi kastély, Savoyai Eugen idejéből. A községben van főszolgabírói hivatalon kívül, Kaszinó; Társaskör, Magyar asztaltársaság, Ifjusági kör, Polgári kör, 48-as kör, a ráczkevei takarékpénztár, a járási takarékpénztár r.-t., az önsegélyző egylet m. sz. és a községi hitelszövetkezet. A községhez tartozik Angyalsziget, Bálványoshugyé és Somlyósziget.
Ráczkeve. – 1. A községháza.
Ráczkeve. – 2. A szerb tempom.
Ráczkeve. – 3. A kir. családi uradalom kastélya.
Ráczkeve. – 4. Az Árpádhíd.
