Soroksár.
Soroksár.
Soroksár. Nagyközség Budapest közelében. Lakosainak a száma 12341, a kik németek és róm. kath. vallásúak. A lakóházak száma 1280. Posta, távíró, és távbeszélő-állomás helyben van. A budapestvidéki h. é. vasútnak több megállóhelye van a községben. Az 1390–1429. években a Soroksári és az Adonyi családoknak volt itt földesúri joguk. Ez időben Surcusar alakban szerepel. 1478-ban, mint puszta, Haraszti Ferencz szörényi bán birtoka. A XVII. század közepén már elpusztult. 1668-ban a Wattay család pusztájaként szerepel. 1690-ben a körülötte fekvő helyekkel és pusztákkal a solti járásban írták össze. 1724 táján Grassalkovich Antal birtokába került, a ki németekkel kezdte betelepíteni. 1743–51 között lett önálló községgé. 1759 szeptember 11-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1758-ban épült. A plebániát 1762-ben állították fel, de anyakönyvei már 1743-ban kezdődnek. A község legrégibb pecsétnyomója 1751-ből való. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 70 egész úrbértelekkel mezővárosként írták össze. 1848-ig a gödöllői uradalomhoz tartozott. 1781 július 31-én a község nagy része leégett. 1831-ben a kolera szedte áldozatait. 1848 május 1-én a templom, iskola és paplak, továbbá 170 lakóház a lángok martaléka lett. 1853-ban ismét 38 ház, 1854-ben 162 lakóház égett le. 1872-ben a fekete himlőnek 162-en estek áldozatul. Jelenleg Löwy Bernát örököseinek van itt birtokuk. A r. kath. templom kincsei közül említésre méltó két régi kehely, melyek egyikét 1763-ban Grassalkovich herczeg, és több templomi ruha, melyeket Mária Terézia ajándékozott az egyháznak. Van a községben négy pénzintézet, kaszinó, tűzoltó-egyesület, tűzoltókör, függetlenségi és 48-as kör, zeneegyesület, dalkör, ipartestület és temetkezési egyesület. Itt van továbbá Fejes János szalmatokgyára, Fried és Benedek parkétagyára és Ledofszky Géza gőzmalma, homoktéglagyára, moslék- és jéggyára. A lakosság egy része főként kenyérsütéssel foglalkozik. A soroksári kenyér az egész országban ismeretes. A Dereshegyen egy rom látható, mely állítólag az Árpádok idejében templom volt. Közelében régi cserépedényeket, hamvvedreket és csontvázakat találtak. A községhez tartozik Soroksárpéteri-puszta 1300 lakossal.
