Solymár.
Solymár.
Solymár. Nagyközség a budapest–esztergomi vasút mentén. Lakosainak a száma 2461, a kik németek s róm. kath. vallásúak. A lakóházak száma 373. Posta, távíró, távbeszélő és vasúti állomása helyben. 1255-ben IV. Béla király, Hidegkúttal együtt, a margitszigeti apáczáknak adja a Mecse nevű birtokért cserébe. A XIII. század második felében (1244–66) a Baar-Kalán nembeli II. Nána comes is birtokos volt itt, miként arról végrendeletében is megemlékezik. Váráról 1401-ben történik említés; 1435-ben Borbála királyné birtokában találjuk, a ki után Erzsébetnek, Albert király özvegyének a birtokába kerül. Erzsébet 1442-ben a Korbáviai grófoknak adta zálogba, de nem sokáig maradhatott kezükön, mert 1444-ben az Olnodi Czudarok birtoka, a kik ebben az évben 600 forintért a Rozgonyiaknak zálogosították el. 1455-ben Garai László nádor, 1468-ban Garai Jób és Ujlaki Miklós bírták. 1490-ben Corvin János birtokában találjuk. Ez időből maradtak fenn, a mai községtől mintegy 1000 méternyire, az úgynevezett „Schlossberg”-en egy épület romjai, melyek a szájhagyomány szerint, Mátyás király vadászkastélyának maradványai lennének. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1629–95. évi összeirásokban az elpusztult helyek között szerepel. 1715-ben 16, 1720-ban 47 adóköteles német háztartást vettek 129itt föl az összeírásba. A róm. kath. plebánia 1716-ban alakult. A templomot Majthényi Károly 1780–1790 között építtette. Említést érdemel barokk főoltára és szószéke s a sekrestye szekrénye, tulipántos pántokkal. 1848-ig a Majthényi család volt a helység földesura. A XIX. század második felében gróf Karácsonyi Guidó és a Kállay család voltak itt birtokosok. Jelenleg gróf Karácsonyi Jenő a helység legnagyobb birtokosa. A község 1862-ben leégett. A lakosság hitelszövetkezetet és temetkezési egyesületet tart fönn. Itt van Baer Ottó dr. festékgyára, Fried Zsigmond téglagyára, Schőnfeld, Schwarz és Társa mészégetője. Van azonkívül a határban kőbánya, cseppkőbarlang és két forrás. Egyiknek a neve Törökkút. Ebből a vizet Pilisszentivánra, a másikból a községbe vezették. E vízvezetéki mű valószínűleg római eredetű. A községhez tartozik Csízmalom, Mészégető bányatelep, Baer festékgyár, Szarvascsárda és Rozália gőztéglagyár.
