Szabadszállás.
Szabadszállás.
Szabadszállás. Nagyközség a budapest–szabadkai vasútvonal mellett. Lakosainak a száma 8094, a kik mind magyarok s református vallásúak. A házak száma 1879. Posta, távíró és vasúti állomás helyben van. Az 1559. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között találjuk feljegyezve, 37 adóköteles házzal. 1597-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) 130községei között találjuk, 14 adóköteles házzal. 1703-ban a bácskai ráczok 30 lakosát gyilkolták le. Jegyzőkönyvei 1741-ben kezdődnek. A postahivatalt 1789-ben állították föl. 1819 november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A református egyház 1626–29-ben már fennállott. A templom 1628-ban épült. Az egyház szentedényei közül említést érdemel egy aranyozott ezüst-pohár 1693-ból, melyet Bolyó Mihály és neje, Bózsa Ilona adományozott az úrasztalára. Ezenkívül van még egy 1763-ban vett pohár és ezüst tányér. Az 1738 augusztus 1-én dühöngött szélvihar a templomot erősen megrongálta. 1746-ban kolera pusztított a községben. 1796-ban nagy tűzvész volt, 1838-ban pedig az árvíz öntötte el. Petőfi Sándor atyja, Petrovics István, a község vendéglőjének és mészárszékének volt a bérlője. 1840 táján nagyobb bérösszeggel hátrálékban maradván, a helység közvetetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely ennek tulajdonában még mindig megvan s ma is mint „Petrovics-föld” kerül bérbeadásra. 1829–30-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840–51-ben a pusztai birtokokat osztották szét. Jelenleg Bencze Gábornak, Ferenczy Zsigmondnak, Martinovits Péternek és Nagy Bálintnak van itt nagyobb birtoka. A községben van ipar-testület, két polgári olvasókör, egy gőz- és egy motoros malom. Az itteni Felsőtemetőben nyugszik Prielle Kornélia, a hírneves színművésznő, a ki egykor Petőfi Sándor menyasszonya volt. A dűlőnevek közül említést érdemel a Bösztörhegy, a hol valamikor Bösztör nevű helység feküdt, de a török korban elpusztult. Temploma is volt, melynek romjai még néhány évvel ezelőtt láthatók voltak. A Hintók halma elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hogy a földosztás alkalmával ezen a dombon álltak a földosztó bizottság hintói. A községhez tartozik Aranyegyháza, Balázspuszta és Szabadjakabszállás puszta.
