Szada.
Szada.
Szada. Nagyközség a gödöllői járásban. Lakosainak a száma 1296, a kik mind magyarok. Vallásra nézve túlnyomó a református. A lakóházak száma 278. Posta-, távíró- és villamos-vasut-állomása helyben van. 1452-ben a Szepes vármegyéből származott Reichel család birtokában találjuk. Reichel Sebald itteni birtokait 1460-ban Guti Országh Mihály vette meg, 1465-ben azonban Reichel Sebald Veresegyházával együtt Rozgonyi Rajnáldnak és Jánosnak kötötte le 4000 forintért. Reichel Sebald hűtlenségbe esvén, e helységeket Mátyás király 1467-ben Ivács és Szávatelke pusztákkal együtt a Rozgonyiaknak adta. A református egyház az 1626–29. években már fennállott. Az 1633–34. évi. török kincstári adólajstromokban a pesti nahije (járás) helységei között találjuk, adóköteles házzal. 1691-ben egynegyed, 1695-ben egy egész portával rótták meg. 1715-ben 43, 1720-ban 54 magyar és 3 tót adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Ekkor Szent-Jakab és Puszta-Tarcsa nevű puszták is hozzátartoztak. 1848-ig a váczi püspökség és a nagyváradi káptalan volt a helység földesura. A tagosítás 1861-ben történt. 1877-ben a félfalu leégett. A nagyváradi káptalan itteni birtokait 1889-ben vette meg a lakosság, a váczi püspökség birtokait pedig 1902-ben parczellázták fel, melyet ez alkalommal szintén az itteni birtokosok vettek meg. A helységben levő kastélyt gróf Pejacsevich János építtette; jelenleg Kollerffy-Koller Mihály tulajdona. Itt van még a falu mellett báró Vécsey István úrilaka és több csinos nyaraló. A lakosság hitelszövetkezetet tart fönn. A határban levő hegy tetején körsáncz között „várdomb” emelkedik, hol romok láthatók, melyek állítólag a török korból származnak. A püspöki birtok fölszántása alkalmával is épületromokra bukkantak, de a talált köveket beépítették. A községhez tartoznak Koplad, Margitta és Öreghegy.
Szada. Báró Vécsey István kuriája.
