Sződ.
Sződ.
Sződ. Nagyközség a Duna folyam és a budapest–váczi vasút mentén, 295 házzal és 3000 lakossal, a kik magyarok és tótok s róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távíró- és távbeszélő állomása Göd, vasúti állomása Sződ, Göd és Felsőgöd. A község neve már előfordul az 1332–33. évi pápai tizedjegyzékben. 1317-ben I. Károly király a Balogh nemzetségből származó Széchy családnak adományozza Göd és Kesző helységekkel egyetemben, melyeket e család 1499-ig szakadatlanul bírt. 1471-ben Göd, Sződ és Csaba helységekre nézve kölcsönös örökösödési szerződésre lépett az Ujlakyakkal. Széchy István magtalan halála után, I. Ferdinánd király Göd és Sződ falvakat Ormosdi Székely Miklós leányának, Magdolnának, Thurzó Elek nejének, továbbá Neuburgi Salm Miklósnak adományozta. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott. Ekkor 47 adóköteles házzal van felvéve a budai líva fejadólajstromába. A református egyház az 1626–29. években már fönnállott. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a váczi nahije községei között szerepel; ekkor 8 adóköteles házat jegyeztek itt fel. 1690-ben lakott helyként írták össze. 1715-ben 14, 1720-ban 19 adóköteles háztartást írtak össze e helységben; ekkor még mint puszta, Dunapatajhoz tartozott. 1744-ben majdnem az egész falu leégett. A róm. kath. plébánia 1740-ben keletkezett. A templom 1746-ban épült. 1834-ig a Madách család volt a helység földesura. Mióta gróf Grassalkovich birtokába került, azóta a gödöllői uradalom sorsában osztozott. Az 1849 április 10-én az osztrákokkal és 1849 július 17-én az oroszokkal vívott váczi csaták egészen e helységhez tartozó Csörögi szőlődomb határáig terjedtek. Jelenleg Nemeskéri Kiss Pálnak az idetartozó Gödön, Lovag Floch-Reyhersberg Alfréd dr.-nak Pa.-Csörögön és Sződrákoson, Schöffer Bódognak ugyancsak Gödön és Szalachy Bélának Sződön van nagyobb birtoka, melynek Várdomb nevű részén hajdan valamely erődítmény lehetett. 1891-ben nagy tűz volt a községben. A lakosság hitel- és fogyasztási szövetkezetet tart fönn. Sződrákoson 139jelentékeny tégla- és czementgyár áll. A községben van Szalachy Béla csinos úrilaka, melyet Szalachy Sándor építtetett 1872-ben. A községhez tartozó Árpádmajorban Gajáry Gézának kényelmes régi úrilaka van. A dűlőnevek közül a Törökkúthoz az a hagyomány fűződik, hogy az ott levő s ma is jó vizű kútat még a törökök építették. A községhez tartoznak a következő puszták, illetőleg majorok: Pusztacsörög, Sződrákos, hol Floch-Reyhersberg Alfréd dr.-nak van díszes régi úrilaka, értékes fegyvergyűjteménynyel és régi butorokkal. – Kisgöd és Göd puszták, továbbá Árpádmajor, Tarkás, Ilkamajor, Usztatómajor és Teczemajor. Végül idetartoznak a Csörögi szőlők is. E puszták 1848-ig a herczeg Grassalkovich-féle gödöllői uradalomhoz tartoztak. Kisgöd pusztán az utóbbi időben nyaralótelep keletkezett, mely Göd-nyaralótelep néven ismeretes. Gödön van Nemeskéri Kiss Pál régi, kényelmes úrilaka. A gödi határban valamely nagyobb épület romjai láthatók. A határban Felső-Göd néven új családi otthon-telep keletkezett; mely rohamosan épül.
Sződ. Szalachy Béla kúriája.
Floch-Reyhersberg Alfréd úrilaka Sződrákoson.
Sződ. Gajáry Géza úrilaka az Árpádmajorban.
