Tápiósüly.
Tápiósüly.
Tápiósüly. Nagyközség az újszász–rákosi vasút mentén, 300 házzal s 2000 lakossal, a kik mind magyarok s róm. kath. vallásúak. Postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Tápiósáp. A Kartal nemzetség ősi birtoka. E nemzetség sarja: Uza fia Ferencz, a ki 1263–64-ben e tájon, Tápióságon és Tápiószecsőn volt birtokos. Alkalmasint ennek unokája volt Etele (1329–1338) a Sülyi Etele család névadója. 1426–1472-ben Sewl és Sywl alakban fordul elő az oklevelekben. 1465-ben Külső-Szolnok vármegyéhez számították. A XV. század második felében a Borsvai és az Etele családok voltak itt birtokosok. Az előbbi családból származott Sülyi Borsvai Benedek, 1487–89-ben a vármegye alispánja és követe. 1484-ben a Nagylucsei család nyert adományt a Kerekegyházi család itteni birtokaira, mely család magvaszakadtával Nagylucsei Orbán egri püspök kiváltotta a Dávidháziaktól, a kiknél zálogban voltak s Mátyás királytól adományt eszközölt ki reájuk. Mátyás király azonban utóbb elvette tőlük s csak 1490-ben szerezték vissza itteni birtokaikat Corvin Jánostól. A róm. kath. templom 1448-ban épült, a török hódoltság alatt elpusztult s egyedül a tornya maradt fönn. Ehhez épült azután 1696-ban a jelenlegi templom. 1691-ben egynegyed portát, 1695-ben két egész portát vetettek ki a helységre, mely ekkor a Bosnyákoké volt. 1715-ben 30, 1720-ban 46 adóköteles háztartást vettek fel az összeírásba. Az 1754-ben Bajáky özvegye volt a helység egyik birtokosa. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával a Sőtér család és a Bosnyák család révén, a gróf Koháryak voltak a birtokosai. A gróf Koháryak itteni birtokai a gróf Esterházy családra szállottak és tőlük Kovásznai Kovács Zsigmond vette zálogba. 1848-ig Kovács Ferencz cs. kir. őrnagy volt a helység földesura. Ö építtette azt a kúriát is, mely jelenleg Tauffer Vilmos egyetemi tanáré. A tagosztály s a legelőelkülönítés 1863-ban történt. 1869-ban nagy tűzvész pusztított a helységben. A római kath. egyháznak értékes szentedényei voltak, melyeket a Sőtér család adományozott az egyháznak. E szentedényeket 1876-ban elrabolták, azóta nem kerültek meg többé. A községhez tartozik Süripuszta.
