Tinnye.
Tinnye.
Tinnye. Nagyközség a biai járásban, a budapest–esztergomi vasút közelében, 283 házzal és 1264 lakossal, a kik kétharmadrészben katholikusok és egyharmadrészben ref. vallásúak. Postája, távírója és távbeszélője helyben van, és vasúti állomása Tinnye megálló. III. Béla király uralkodása alatt a Délfrancziaországból bevándorolt Aynard nemzetség nyerte adományul. 1361-ből Szent Jakab tiszteletére épült templomának emléke maradt fönn. 1367-ben az óbudai, 1477-ben részben a nyúlszigeti apáczák, részben Magyar Balázs (1472–76) 148birtokában találjuk. A reformátusok anyaegyháza 1663-ban már fönnállott. A XVII. század végén Miskey István, a zsámbéki vár parancsnoka volt a helység földesura. Utána a Simontsits, Hyross, Csefalvay, Balogh, Koltay, Hegedűs, Ujfalussy, Setét, Sántha és a Huszár családok örököltek. 1715-ben nemes község, 23 adóköteles háztartással. 1720-ban 44 adóköteles magyar háztartással szerepel. 1754. évbe Sörich Farkas és Balogh Mátyás vármegyei esküdtek voltak itt birtokosok, de ezenkívül zálogjogon Fribeisz Ferencz is birt egyes részeket. Midőn Kossuth Lajos politikai nyilvános működését megkezdette, hogy Pest vármegye gyűlésein, mint nemes embernek szólásjoga legyen, Somogyi Antal itteni birtokát vette meg. A helység egyik nevezetessége a Kossuth-ház, melyben Kossuth Lajos 1843–46-ig lakott. E házat emléktábla jelöli. A róm. kath. plebániát 1788-ban alapították. Temploma Szent Anna tiszteletére épült. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 26 20/32 úrbérteleket vettek itt föl. A tagosítás 1861-ben történt. Jelenleg Vásárhelyi Gézának van itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet a jelenlegi tulajdonos atyja 1846-ban épített. Van nagy gyűjteménye kő-, bronz-, népvándorláskori, honfoglaláskori, római és árpádkori régiségekből; továbbá numizmatikai és kövületi gyűjteménye, több unikummal. Ezeket legnagyobbrészt a község határában találták. Nagy könyvtár, Kossuth Lajos több kiadatlan levele, a XVI. századból glagolit-nyelvű eredeti oklevelek és 1300-ból való oklevelek. Családi képtár, a keszthelyi kódex remek egykorú másolata, hún fegyverek, Szentgyörgyi Sándor festménye 1828-ból; egy református úrasztalhoz való festett cserép borosedény, 1714-ből. Az egykori Huszár-család úrilaka jelenleg a Bódiz örökösöké. A Vásárhelyi-birtokon van egy dús vastartalmú, Glaubersós-forrás. A határban kitűnő épület- és mészkő-bányák vannak, melyek kihasználására mészkőfejtő-vállalat és téglagyár alakult. A Kutyahegy alatt legutóbb honfoglaláskori sírokra bukkantak. A dűlőnevek közül történeti eredetre mutat a Táltosrétje, Rácztemető stb. A községhez tartozik Jászfalupuszta, mely 1848-ig a tinnyei közbirtokosoké és az Andrássy családé volt. Itt egy elpusztult templom romjai láthatók. Ugyancsak itt van a Somlóhegy alatt egy barlang.
Tinnye. Vásárhelyi Géza kastélya.
