Telki.
Telki.
Telki. Kisközség a főváros közelében, hegyes vidéken. A lakosság 301 lélek, a kik mind németek s róm. katholikusok. Házainak száma 65. Postája Páty, távírója Nagykovácsi és a legközelebbi vasúti állomása Torbágy. Ősrégi helység. Szent István tiszteletére emelt benczés apátságát Hédervári Micha (Miksa) bán, a későbbi nádor és bihari főispán, 1198-ban alapította. III. Incze pápának Imre magyar királyhoz intézett levelében Telegni alakban pusztaként fordul elő. IV. László király 1277-ben a margitszigeti apáczáknak adta. Plebániája már az 1332–33. évi pápai tizedjegyzékben szerepel. 1455-ben a Garaiak, később Guthi Országh Mihály volt a község földesura. 1543-ban a törökök elpusztították és templomát lerombolták. 1593-ban Etyeky Józsa vette meg az egész helységet a koronától. 1690–95-ben elpusztult hely. I. Lipót király az apátság czímét és jövedelmét 1700-ban a skót Szent Benedek-rend főpapjának, Sebestyénnek adományozta. Bél Mátyás 1737-ben még mint pusztáról emlékezik meg róla. 1848-ig a telki apátság volt a helység földesura. Mostani róm. kath. temploma 1807-ben épült. A tagosítás 1859-ben vette kezdetét és 1863-ban per útján nyert befejezést. Jelenleg a m. kir. közalapítványi uradalom a helység legnagyobb birtokosa. A községben állami erdőgondnokság van.
