Tök.
Tök.
Tők. Magyar nagyközség a biai járásban, 310 házzal és 1311 ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Zsámbék s legközelebbi vasúti állomása Herczeghalom. Először az 1633–34-ik évi török kincstári fejadólajstromban szerepel, mikor a budai szandzsák budai járásához tartozott, 12 adóköteles háztartással. Az 1626–29. években a református egyház már szervezve volt. A templom 1784-ben épült, 1802-ben pedig megnagyobbították. 1690-ben lakott népes helység és a pilisi járásban Tótfalu után a legvagyonosabb. 1695-ben a porták kiigazításakor másfél portával rótták meg. 1715-ben 35, 1720-ban 50 adóköteles magyar háztartást írtak itt össze. Ez is a Zichy-féle uradalomhoz tartozott, melyet az oroszvári kincstári uradalommal elcseréltek. 1848-ig az óbudai koronauradalom volta helység földesura. A lakosság 48-as olvasókört tart fönn. A domonkosi dűlőben a hajdani domonkosok templomának a romjai láthatók. A községhez tartozik Anyácsa puszta, a hol Darányi Bélának van nagyobb birtoka. 1868-ban a falu melletti u. n. libagyöpön felásott római sírokban találták azokat a faragott kőemlékeket, melyekről az őskori részben bővebben van szó.
