Torbágy.
Torbágy.
Torbágy. Nagyközség a budapest–győri vasút mellett, 270 házzal és 1508 német lakossal, a kik vallásra nézve róm. katholikusok. Posta, távíró és vasúti állomás helyben van. A hagyomány szerint a községhez tartozó erdőben fogadta Árpádvezér Zalán bolgár fejedelem követeit. A község 1332–33-ban már fönnállott s ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperesi kerületéhez tartozott. 1429-ben Brankovics György rácz despota, majd ennek fia Lázár volt az ura. Brankovics Lázár magvaszakadtával Mátyás király 1459-ben Guthi Országh Mihálynak adományozta a helységet. A török hódoltság után újra telepítették. 1715-ben 23, 1720-ban 32 adóköteles háztartással szerepel. Az utóbbi összeírás szerint lakosai, három magyar háztartás kivételével, mind németek voltak. A róm. kath. plebániaról 1716-ban történik említés. Az anyakönyvek 1714-ben kezdődnek. A XIX. század első felében a gróf Sándor és a Szily családok voltak itt földesurak. A tagosítás 1859-ben történt, egyezség útján. Jelenleg Metternich herezegnének szül. Sándor Paula grófnőnek van itt nagyobb birtoka. Van itt önsegélyző-egylet, mint szövetkezet, olvasókör és temetkezési egyesület. A XIX. század első felében Kis-Torbágy néven volt ismeretes. A községhez tartozik Ráczzug puszta.
