Tura.
Tura.
Tura. Nagyközség, a Galga-patak és a budapest–hatvani vasút mellett, 900 házzal, 4759 róm. kath. magyar lakossal. Posta, távíró és vasuti állomás helyben van. Hajdan az Ákos nemzetség ősi birtokainak egyike. A XV. század elején, még 1425 előtt az e nemzetségből leszármazott Prodavizi Ördög Miklósé volt, a ki több más birtokkal együtt Zsigmond királynak adta cserébe. 1740-ben Hévízi Nagy Antal volt itt birtokos, a kinek Turán és Hévízen levő birtokát élete tartamára a király minden adó alól kivette. A község legrégibb pecsétnyomója 1510-ből való. Az 1633–34. évi török kincstári adóösszeírásban a pesti járás községei között találjuk, 2 adóköteles házzal. 1691-ben egy negyed, 1695-ben 1 3/4 portával rótták meg. A róm. kath. templom 1702-ben már fönnállott, anyakönyvei is ez év évtől veszik kezdetüket. 1715-ben 36, 1720-ban 59, nagyobbrészt magyar adóköteles háztartással szerepel. 1873-ig a herczeg Esterházyak 154voltak birtokosai, a kiknek bujáki uradalmához tartozott. Tőlük Schossberger Zsigmond vette meg. 1849 július 20-án Perczel Mór, 2000 lovassal és 12 ágyúval vakmerő támadást intézett itt Tolstoy orosz tábornok hadosztálya ellen, mely csak a Labintzow tábornoktól nyert segély következtében tudott helyt állani, mire Perczel kellő rendben Abony felé hátrált. Az akkor elesett honvédeket itt temették el és a csata emlékére emlékoszlopot emeltetett a község. Sírhalmuk az uradalomtól szépen befásított homokbuczkás területen, a község mellett, az ú. n. Honvéd-erdőben van. Jelenleg báró Schossberger Viktornak és Hevesy Lajosné szül. báró Schossberger Jennynek van itt nagyobb birtoka. Báró Schossberger Viktor nagyszabású, szép kastélyát atyja, Schossberger Zsigmond építtette. A községhez tartoznak Alsórét, Margitmajor, Fekete és Haraszt nevű telepek.
Tura. Báró Schossberger Viktor kastélya.
